Belefutottál a deviza nyilvántartású hitelbe, már minden pénzed a törlesztésre megy, már csúszol a számlákkal, egyre jobban érzed hogy ez nem mehet így tovább.
Mit tehetsz?
Eshetsz kétségbe, szakadékba, mehetsz külföldre dolgozni...stb.
Nekem jobb ötletem van.
Mondja ki a független magyar bíróság hogy a kölcsönszerződésed semmis. És passz.
De tényleg, miért nem pereled meg ezt az elbaltázott szerződést, ami évek óta nyomorgat?
Nézzük csak:
1. Azt mondták a tévében meg a rádióban, hogy az adósok ha perre mennek a bankkal, biztos veszítenek és akkor még rosszabb helyzetbe kerülnek, mert a perköltségek is őket terhelik.
EZT VERD KI A FEJEDBŐL, MERT HAZUGSÁG!
Az igazság az, hogy havonta több száz keresetet adnak be kölcsönszerződések ellen. Valóban vannak rossz gyakorlatok is, rosszul megszövegezett keresetekkel. Igen, azok veszíthetnek. Meg bírói függetlenség is van, tehát bíróságon biztosra menni sohasem lehet.
Három adatot ismerek. dr. Lehmann György siófoki ügyvéd ingyen ad be kereseteket, úgy hogy a honlapján ott van a letölthető iratminta, az ügyfél letölti, beleszerkeszti a saját adatait, kinyomtatva elküldi az irodába. Lehmann ügyvéd úr ellenőrzi, és ha jó, akkor az ügyfél képviseletében beadja a bíróságra. Utána az megy a maga útján, Lehmann úr utána nem megy tárgyalásokra mert a keresetben azt kéri hogy az iratok alapján mondja ki a bíróság a kölcsön szerződés semmisségét. Ebben a rendszerben Lehmann doktor ezernél több keresetet adott már be.
Van két laza szakmai kötelékben jogász társaság, akiknek a munkájáról van információm, ők összesen több mint 2200 keresetet adtak be nagyjából másfél év alatt. E három társasághoz köthetőek a leginkább elhíresült ítéletek, amelyeket kénytelen volt pár sorban a média is említeni. De nem tudok mindenről és mindenkiről, ennél csak több lehet. Az egyik csapatról biztosan tudom, hogy jogerősen még nem vesztett devizahiteles pert, a másikról nincs ilyen adatom.
Akár vicces is lehetne az, hogy az egyik adós kontra OTP perben, ahol az adós a deviza árrés mint költség fel nem tüntetésére építette a keresetet, jogerősen nyert. Kimondta a bíróság feketén-fehéren hogy a szerződés semmis. De hatályban tartható akkor, ha az OTP az eredeti 1%-os deviza árréssel átszámolja az egészet. Mellesleg a több milliós perköltséget fizeti a VESZTES OTP. Mi jelent meg a médiában? Veszített az adós, mert érvényes maradt a szerződés. Szerinted?
Szerintem nem vicces mert olyan látszatot kelt, hogy nem lehet nyerni a bank ellen. Nem a frászt nem!
Van több olyan facebook-csoport, ahová feltöltik az ítéleteket, meg van zárt levelező lista is, ahol megírják az igazat.
2. Azt mondta valaki, hogy a pereskedés nagyon drága, azt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak.
A per indítási költsége két fő részből áll, az illetékből, ami a bíróság munkadíja és a képviseleti költségekből, ami az ügyvéded munkadíja.
Az illeték fő szabály szerint a perérték 6%-a, maximum 1.5 millió Forint. Ez egy 10 milliós tőkéjű hitelnél lehet 600.000-1.000.000 Forint is, ez tényleg húzós.
De kérhetsz egyéni illetékmentességet arra hivatkozva hogy már nem tudnád ezt kifizetni, kérhetsz illeték feljegyzést is, amikor majd a per végén a vesztes fogja megfizetni. Ehhez kell pár csatolmány, kérelem, jövedelem igazolás. Ezt az ügyvéded segít intézni. Ha nem kéred, biztos nem kapod meg.
Van a keresetnek olyan formája is, amikor kizárólag a részleges vagy teljes semmisség kimondását kérjük a bíróságtól, nekünk ez általában elég is, ebben az esetben nem számítható a pertárgyérték, ilyen esetre a törvény 600.000 vagy 350.000 Ft pertárgyértéket határoz meg, tehát 36.000 vagy 21.000 Ft lesz az illeték.
Szerintem ennyi pénzt lehet találni, ha az ember nagyon akar.
A képviseleti díj is több tényezőből áll. Az első többnyire az ügyvédi konzultáció díja ami az ingyentől a csillagos égig mehet, de jellemzően az ügyvédek 1-2 óra munkadíjat számolnak fel, ez 20-60 ezer Ft körül lehet. Második költség a keresetlevél megszerkesztése és beadása, ami 50-200 ezer Ft körül van, bonyolultságtól és időráfordítástól, no meg a díjszabástól függően.
Ha elindul a per, szoktak tárgyalási díjat kérni, óradíjtól függően és persze költségtérítést ha utazni kell. Egy ilyen per legalább 3 tárgyalást szokott igényelni, de több is lehet.
Közben lehet hogy szükséges lesz még iratokat szerkeszteni, egyezkedni a bankkal, ezek óradíjban vagy iratszerkesztési díjban fizethetők. Vagyis a képviseleti díj akármennyi is lehet, ezt előre megmondani nem lehet.
Habár az egyik ügyvéd csapat, akit figyelek, kitalálta, hogy átalány díjért elvállalja a képviseletet a jogerős ítéletig. Nem is durva összegért, annyiért, ami egy átlag adós 2 havi részlete körül van. Aztán ha nyertetek jogerősen, kérnek egy minimális sikerdíjat.
Mi van akkor ha nyertek, és kimondja a bíróság, hogy semmis a szerződésed? Pezsgőbontás, természetesen, mert ezt meg kell ünnepelni. A törvény szó szerint azt mondja, hogy a semmis szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, ezért fő szabály szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Vagyis azt a pénzt kell visszaadnod, amit tényleg kaptál, Forintban. Minden amit eddig bármilyen jogcímen befizettél, ebbe beszámít. Nincs kamat, nincs semmilyen költség. Azonnal ki kell adni a banknak a jelzálog törlési engedélyt, a Földhivatal le is törli ha beviszed hozzá. Ha még van maradék tartozásod, kérheted a bíróságtól hogy azt mekkora részletekben mennyi idő alatt szeretnéd kifizetni és rendszerint meg is engedik, mert nem a Te hibád hogy semmis lett a szerződés, ezért nem volna jogos Téged hátrányos helyzetbe hozni.
Ha netán már többet fizettél a tőkénél, azt vissza kell adni Neked.
A médiára jellemző, hogy a semmisség következményével is ijesztegetik a népet, mondván hogy azonnal vissza kell fizetni a fennmaradó tartozást. EGY FRÁSZT. Soha ne legyen annál nagyobb bajod, hogy semmis lesz a szerződésed!
3. Valaki azt mondta hogy a Kúria (ez most a legfelsőbb bíróság neve) állásfoglalást hozott hogy a devizahitel az jó. FRANCOKAT.
A Kúria már 2012-ben létrehozott egy munkabizottságot, ahol 5 bíró vagy fél év alatt összehozott egy PK(polgári kollégiumi) véleményt, amely 2/2012 nevet kapta a keresztségben. Ez egy igényes, jól kidolgozott anyag, ami világosan meghatározza, hogy a Kúria milyen szempontok alapján vizsgálja a devizahiteles és hasonló szerződéseket és melyek azok a pontok, amitől például semmisnek fogja ítélni.
Született egy csomó ítélet a Kúrián devizahiteles ügyekben, amelyeknek az indoklása előre vetíti azt is, hogy hasonló tényállás mellett valószínűleg ugyanolyan ítéletet fognak hozni. Ezek az ítéletek az alsóbb fokon dolgozó bíráknak is irányt mutatnak, ettől durván nem fognak eltérni. Azért, mert egy bíró minősítésében komoly mutató az, hogy mennyi ítéletét változtatja meg magasabb fokú bíróság. Tehát Magyarországon nincs precedens jog, de a Kúria ítéletei azért erős jelzésértékkel bírnak.
Mindezek után jött az a kisebb malőr 2013 decemberében, hogy a politikusok ultimátumszerűen, pár nap határidővel feltettek vagy nyolc hülye akarom mondani szakszerűtlen kérdést a Kúriának a devizahitelekkel kapcsolatosan, amire a Kúria a dolog komolyságának megfelelő válaszokat adott. Amit aztán a média természetesen össze-vissza kiforgatott. Amúgy szerintem a Kúria igazából semmi olyat nem mondott, ami szembe menne az eddig képviselt álláspontjával.
Félreértelmezni viszont bármit lehet, más esetben vicces is lehet az a sok félremagyarázás, amivel erőlködik a média. Gyanítom, hogy erős nyomást kapnak abba az irányba, hogy mindenkinek elvegyék a kedvét a pereskedéstől. Képzeld el, mi lenne ha csak minden 10. devizahiteles perelne. Az több tízezer per.
Akkor is perelhetsz, ha már végtörlesztettél, árfolyamrögzítettél, ha már felmondták a szerződésedet, ha már megy ellened a behajtás. Semmisségre 5 évig beadhatod a keresetet a legutolsó szerződési cselekménytől számítva.
Összegezve tehát egy ilyen pert el lehet indítani 200.000 Ft alatt és mint a tapasztalatok mutatják, meg is lehet nyerni. Egyéni ingerküszöb kérdése, Te mikor jutsz el arra a hőfokra hogy beadod a saját keresetedet.
Az ügyvéd kiválasztásának kérdése viszont a költségek és a sikeresség miatt perdöntő, tehát devizahiteles ügyben ne menj biztosítási vagy családjogi szakjogásszal még ha a haverod is és ingyen van. Az ügyvédek amúgy nem hirdethetik magukat, tiltja az ügyvédi törvény és az etikai kódex. Azért van aki segíthet ;-)) például a szájhagyomány meg az internet.
Arról az eshetőségről se feledkezzünk el, lehet hogy a kormány megmenti a devizahiteleseket, hiszen megígérte. Megvárhatod azt is. Hátha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.