A devizában nyilvántartott valami felszámolása

Feleim!

Mi a megoldás iránya?

A józan paraszti észt kell elővenni és megnézni, hol vesz fel a joggal párhuzamos irányt?

Miért írta alá az adós a deviza alapúnak nevezett kölcsönt a Forint kölcsön helyett?

1. Azért, mert egy bankba ment be kölcsönért.(nem szatócshoz vagy uzsoráshoz) A bankok egészen addig tisztességes, hozzáértő cég hírében álltak. Kölcsönt kért, amiről egész addigi életében azt tapasztalta, hogy ő kéri, a bank megvizsgálja a jövedelmét és a fedezetét, minősítik. Lesz egy meghatározott részlet egy meghatározott futamidőre, és a végére elfogy a kölcsön. Ilyen már volt neki, felvette, visszafizette. TELJES JOGGAL FELTÉTELEZHETTE, HOGY MOST IS ILYET KAP, MIVEL A SZERZŐDÉS NEVE ÉS A LÉTREJÖVETEL KÖRÜLMÉNYEI UGYANAZOK VOLTAK!

2. Azért, mert a banki kalkulátor programmal kiszámolták neki hogy pl 10 millió Ft törlesztője deviza alapon 80 ezer, Ft alapon 130 ezer Ft. Ebből adódik, hogy ez a 240 hónap futamidővel szorozva 19.2 millió teljes fizetendővel szemben 31.2 milliót jelent. 

Ez 12 millió Ft különbség, ez elég nyomós érv, nemdebár?

Olyannyira, hogy sokan a futó Ft hiteleiket kiváltották devizásra, mert ők is szerettek volna kevesebbet fizetni. A bankok és a közvetítők marketing gépezete milliárdokat költött reklámdíj és értékesítési jutalék formában arra, hogy mindenkihez eljusson az információ. Folyt a televízióból, a sajtóból és ezt mondták pénzügyi tanácsadók is. Ennek meg is lett az eredménye. 

3. SENKI nem beszélt arról, hogy a szerződésekben 2 sorban megemlített árfolyamkockázat mit jelent, mit okoz. A CHF árfolyam alakulását max 5 évre visszamenőleg mutogatták. Az óvatosabb ügyfelek firtató kérdéseire azt kellett válaszolni, hogy max 5-10 %-kal mehet a törlesztő részlet fel(vagy le). Meg hamarosan Euró lesz nálunk is, ebből nem lehet baj. Akarja ezt az alacsony törlesztőt, vagy tényleg hülyének tetszik lenni és Forintost kér?

Egyértelmű nyomást fejtettek ki a hitelfelvevőkre, hogy devizásat válasszanak. Több pénzintézet a scoring egyéb feltételein is lazított, nem firtatták a jövedelem mértékét azzal a szöveggel, hogy a magyar ember úgyis többet keres, mint amennyiről papírt tud mutatni. Volt olyan is, hogy egyáltalán nem néztek jövedelmet. A fedezeteket sem nézegették nagyítóval, arra biztatták az értékbecslőket, hogy nem kell szőrözni. 2006-ban Dr Róna Pétert egy tv vitában Patai Mihály és Surányi György képletesen lehülyézte, mert Róna professzor azt találta mondani, hogy ebből nagy baj lesz, ez hibás koncepció és hibás termék, nem szabad elterjeszteni. Elhallgatták a szomszédos országok híreit, az osztrák tilalmat, a svájci nemzeti bank elnökének az MNB elnökéhez intézett írásbeli figyelmeztetését. Miért is? 

3. No, ebből együttesen lett a hatalmas kihelyezés, Király Júliával szólva a túlhitelezés. Az egyén szintjén is, meg a társadalom szintjén is. A kérdés, ki lehet a felelős? Az adós, aki annyi kölcsönt vesz fel, amennyit ad neki a bank? Vagy a bankrendszer, aki csak azt tartotta szem előtt, hogy deviza alapút kihelyezni a lehető legtöbbet.  Vajon azért, mert ez a bankoknak rossz volt? Ugyan, kérem.

4. Ez egy országos méretű megtévesztés, szélhámosság volt, amit a pénzügyi körök indítottak be, tudva azt hogy a CHF és a többi deviza hamar el fog szállni a Forinttal szemben. Azt hogy a politika és a bankok felügyeleti szervei, a PSZÁF és az MNB miért vállalt cinkosságot? Azért, mert a hitelezéssel vásárlóerő teremtődött, ami a gazdasági növekedés látszatát keltette, pedig a valóságban csak egy hitel lufit fújtak jó nagyra, aminek meg tudhatóan az a természete, hogy egyszer csak kipukkad. 

5. Mivel támadható az adós szintjéről ez a tökéletesnek látszó szélhámosság? Azzal, hogy indokolatlanul vételi és eladási árfolyammal számolt a bank, már nem. Azzal, hogy többször egyoldalúan felemelték a kamatot és a fedőneves kamatként működő kezelési költséget, már nem. Ezt a Kúria és a kormány elintézte, mondván hogy az ezekből felszámított többletköltségeket a bankoknak ki kell számolni és vissza kell adni, mert tisztességtelen. Csak ez volt a tisztességtelen vagy a megtévesztő? 

Dehogyis, kérem!

A Kúria 2/2014 PJE határozata kimondja:

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen. 

A Ptk általánosan előírja a szerződésekre vonatkozóan, hogy a szerződésnek a felek közös, egybehangzó akaratát kell tükröznie.

EZT AKARTA AZ ADÓS? FRÁSZT!!! 

Megtévesztő volt a "kölcsön" megnevezés, mert ezzel azt sugallták, hogy ez ugyanolyan, mint amit ő Forint kölcsönként már ismer.

Megtévesztő volt a tény, hogy a bank a jövedelem és a fedezet oldal vizsgálata után odaadta neki a tőkét. Pedig a pénzügyi körök tisztában voltak vele, hogy az árfolyamsáv eltörlésével milyen mértékben nőhet a CHF árfolyam. A bankok tisztában voltak a duplára növekvő törlesztő részlet és tőke bekövetkezésével, legfeljebb a pontos időintervallum volt némiképp bizonytalan.

Ennek a kockázatnak a feltárása akkor lett volna megfelelő, ha szó szerint beírják a szerződésbe hogy bekövetkezhet a részletek és a tőke 100%-os vagy nagyobb arányú megnövekedése.

NEM ÍRTÁK BELE! Azért nem, mert akkor az adós igen nagy valószínűséggel NEM VÁLASZTJA EZT A TERMÉKET!

A kockázat megfelelő kezelése banküzemi oldalról úgy lett volna megfelelő, ha a havi részletet nem engedik a jövedelem 15%-a fölé, a tőkét pedig a fedezet ingatlan értékének a 30-40 %-a fölé. 

Ha ez így történt volna, a hitelek száma töredéke volna a mainak és az átlagos összeg is sokkal kevesebb lenne.

Tehát a támadás lényege: 

A szerződés NEM az adós akaratát tükrözi, mert a termék lényeges és fontos tulajdonságait a bank elhallgatta illetve az adóst ezen lényeges tulajdonságok tekintetében megtévesztette.

Az árfolyam kockázatot a szakértőnek minősíthető bank nem tárta fel, nem értelmezte, hatását nem mutatta be, így a laikus adóst egy helytelen döntés meghozatalára bírta rá, egyszerűbben szólva becsapta. Súlyosbító tényező, hogy az elhallgatott hatások és jelenségek a BANKNAK kifejezett gazdasági ELŐNYT idéztek elő, az ADÓSNAK viszont kezelhetetlen HÁTRÁNYT okoztak. Ez is határozottan valószínűsíti a SZÁNDÉKOSSÁGOT a bank részéről.

Ugyanígy az is a szándékosság mellett szól, hogy a bankok nem viselkedtek partnerként, az árfolyam emelkedésével járó többlet terhet folyamatosan teljes mértékben ráterhelték az adósokra.

Emiatt felmerül az adósok részéről a szerződés teljesítésének a LEHETETLENSÉGE. 

Kérdés ugyanis, hogy kötelezhető-e bármelyik adós a dupla vagy nagyobb törlesztés megfizetésére, ha a fizetése nem nőtt? És ha a bank valószínűsíthette, hogy a részlet nőni fog, a fizetés meg nem, akkor miért adott akkora összegű tőkét és miért engedélyezte a törlesztés szerződéskori mértékét.

Tehát, Feleim, a kulcsszavak:  akarati hiba, elégtelen tájékoztatás, elégtelen kockázatfeltárás, elégtelen kockázatkezelés, vérmesebbeknek megtévesztés, csalás.

Egy jó ügyvéd egy jól szerkesztett keresettel mindezek alapján el tudja érni a semmisséget minimum a deviza elszámolás, de lehet hogy a teljes szerződés tekintetében.

Ez a jelenlegi adósmentő törvény alatt is működik.

Léteznek olyan ügyvédek, akik kidolgozták az ezen alapokon nyugvó kereseteket.

Tóth Sándor

Díjmentes konzultáció igényelhető: devizahitelfelszamolas@gmail.com          20/ 9473 626  

A devizahiteles megoldás csődje

Feleim,

kiterítették a kártyákat, Rogán úr kinyilatkoztatta a kormány nevében, mi a nagy terv vége a devizahitelesekkel. Akarjátok tudni?

A kiskorúakat küldjétek ki a szobából, mert ha elolvassátok, szerintem el fog röppenni néhány ollyan veretes magyar cifrálkodás, amit nem az angolkisasszonyoknál szedtetek össze. No.

Tanulmányi mintának vegyünk alapul egy 10 milliós tőkéjű, 20 év futamidejű kölcsönt, amelyet 2007-ben vett fel az adós.

1. Mit is akart a hitelfelvevő állampolgár?

Kért valamilyen célra 10 millió forint kölcsönt a bankjától. Akkor kérelme alapján, jövedelem és fedezet oldali vizsgálat után kapott 10 millió Forintot. A vele aláíratott, kölcsönszerződésnek nevezett és közjegyzői okiratban megerősített szerződése viszont már arról szólt, hogy ennek megfelelő összegű devizát kapott. (ami nem igaz, sohasem látta a devizát) És hogy havi 80 ezer Forintot fog fizetni 240 hónapig, ami úgy jön ki hogy egy deviza értéket fognak szorozni az árfolyammal. Ezt megmondták neki, meg azt is, hogy ez így deviza alapú kölcsön, és ezért csak 80 ezer a törlesztő, mert Forint alapon ez 120 ezer Ft lenne.

Az adós szerződéses akarata tehát az volt, hogy kap a banktól kölcsön 10 millió Ft-ot és erre a kölcsönre 80 ezer Ft X 240 hónap, vagyis 19.2 milliót fog visszafizetni összesen. Forintban.

2. A beetetés

Mivel Magyarországon a lakossági szegmensben addig csak olyan kölcsön volt forgalomban, aminél a részletek fizetése a tőke csökkenését eredményezi és a részlet nem változik, a laikus adós nyugodtan feltételezte, hogy ez is olyan. Volt olyan óvatos ügyfél, aki esetleg megkérdezte a bankot vagy a pénzügyi közvetítőt, hogy mi is az a devizakockázat amit megemlítenek valahol a szerződésben? Akkor erre a válasz az volt, hogy a deviza esetleg 5 %-kal emelkedhet a Forinthoz képest, ezért a törlesztő részlet is emelkedhet 5 %-kal, tehát a 80 ezerből 84 is lehet. De inkább csökkenni fog. Bizonyítékok vannak rá, hogy erre oktatták a banki alkalmazottakat és a külsős közvetítőket is, hogy ezt kell mondani. A PSZÁF által kiadott, hitelfelvevőknek szánt ismeretterjesztő kiadvány is azt tartalmazta szó szerint, hogy itt az árfolyam változás a svájci jegybanki alapkamat szerint történhet, az meg stabil. Több kiadott banki marketing anyag tartalmazta a CHF árfolyamgörbéjének az ábráját is-5 évre visszamenőleg. Ebből is csak minimális árfolyam emelkedés látszott. Mentek a TV és egyéb reklámkampányok a devizakölcsön népszerűsítésére százmilliókért, sokan kiváltották a Forint alapú meglévő kölcsönüket. Sokan az igényelt kölcsönösszeget Forint alapon nem is kaphatták meg, mert annak a részlete a jövedelmükbe nem fért bele. 

Bezzeg, ha devizásat kért! Az adósminősítés olyan volt, hogy két minimálbérre, vagy akár jövedelem igazolás nélkül, csak fedezet alapon adtak tíz millió Forintot. Az értékbecslők úgy becsülték fel az ingatlanokat, hogy előtte megkérdezték, mekkora érték kell ahhoz, hogy átmenjen a kölcsönkérelem a bírálaton és véletlenül pont annyi lett. Így lettünk mi, magyar emberek beetetve. A végeredmény 900.000 (!) devizában nyilvántartott kölcsön felvétele lett, ingatlan vásárlásra, autóra, szabadnak nevezett felhasználásra.(például a lakáscélú forintkölcsön kiváltása is ilyen volt) Meg befektetési célra is, mert voltak forgalomban olyan befektetési termékek, amik ígéret szerint a hitelkamat két-háromszorosát tudták hozni.

3. És beüt a krach!

Pár év múlva elkezdett emelkedni a deviza árfolyama és a válságra meg országkockázatra meg minden fittyfenére hivatkozva a bankok elkezdték emelni a kamatokat és a kezelési költségeket meg az árfolyamrést. Hamar kialakult az eredetihez képest kétszeres nagyságú törlesztő részlet. Meg az a helyzet, hogy hiába fizette az adós a megemelkedett részleteket, a tőke nem csökkent, hanem az eredeti másfélszerese fölé nőtt 7-8 év pontos törlesztés után.

4. Jöttek az adósmentő csomagok.

4.1 Első a kedvezményes végtörlesztés volt, 180 Ft/ CHF árfolyamon egy összegben kifizethette a kölcsönét az, akinek volt ennyi pénze, vagy 3 hónap alatt (!) elő tudta teremteni. Felmerül a kérdés, miért pont 180 Ft-os árfolyam és miért pont 3 hónap. Rossz nyelvek szerint megvolt az a kör, aki előre tudta és így könnyedén kiszállt. Sokan nyomott áron eladták az ingatlanukat, sokan forint hitelt próbáltak felvenni. És persze a bankok nem kartelleztek, csak a bankvezérek együtt reggelizgettek. A forinthitel kamata meg tök véletlenül minden banknál felemelkedett, nagyjából pont ugyanolyan magasra.

4.2 Második adósmentő csomag

Az árfolyamgátnak elnevezett dolog volt. Ennek az a lényege, hogy a törlesztő részletet 180 Ft/ CHF árfolyamon fixálták Ezt kell minden hónapban megfizetni. De! Azt sokan nem értették meg, hogy a 180 Ft és az aktuális árfolyam közötti rész, amit nem kell kifizetni, az egy másik kölcsönbe kerül, amit gyűjtőszámlának neveznek és 5 év után azt is el kell kezdeni fizetni. Állítólag a kamatát a bank és az állam fizeti 5 évig, aztán ki tudja mi lesz.

Kérdés, hogy az árfolyamgátba belépők közül hányan értették meg ezt az egészet és hányan csak annyit, hogy ha ezt most aláírják, akkor kicsit kevesebb lesz a törlesztő részlet.

Kérdés, hogy az 5 év lejárta után hány árfolyamgátas adós fog rácsodálkozni majd arra, hogy kéne fizetni a gyűjtőszámlahitelt is.

4.3 A Nemzeti Eszközkezelő

Véleményem szerint az egyik eredményes adósmentő módszer lehetne, ha nagy tömegben működne.

Ennek az a lényege, hogy a bedőlt kölcsönöket követelésvásárlás formájában, az Eszközkezelő a banktól megvásárolja az eredeti kölcsönösszeg 10-30 %-áért (bedőlt követelések megvásárlásánál ez a kialakult árfolyam) , ezzel az adósság a banknál megszűnik, a fedezet ingatlan tulajdonjoga az Eszközkezelőé lesz. Majd az adósnak bérbe adja az ingatlant jelképesnek tekinthető bérleti díjért. Pár év bérlés után az adós visszavásárolhatja az ingatlant az Eszközkezelőtől, nem tudjuk milyen áron. Nem tudjuk, meddig marad a bérleti díj ilyen jelképes.

A megoldás jó lenne, de a gond vele azzal kezdődik, hogy nagyon szigorúak a bekerülési szabályok és a bank is beleszól, melyik adóst engedi a programba. A bekerülés csak lakáscélú kölcsönnel lehetséges, nem engedik be a szabad felhasználásúakat, nem működik az autókölcsönökre és a személyi kölcsönökre. Az Eszközkezelő a felállítása évében 8 (!) sikeres ügyet bonyolított, a második évben 300 körül, állítólag "nem volt rá érdeklődés..."

4.4 Az ócsai lakóparkra mint a devizahiteleseket segítő eszközre nem akarok itt betűt pazarolni, meg minősíteni sem, szerintem ez a dolog nem a devizahitelesekről szólt. Legalábbis ezen a területen hatást nem ért el.

5. Ezzel elérkeztünk napjainkig.

A most zajló folyamatnak a kormány a szépen hangzó "bankok elszámoltatása" és a "devizahitelek kivezetése" címet adta. Mi is történik most?

5.1 Első lépésként a Kúria (a Legfelsőbb Bíróság mostani neve) jogegységi határozatot hozott arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazás tisztességtelen. Emiatt minden szerződés EGÉSZÉBEN SEMMIS lett volna a bíróságon, ami ellen per folyik vagy ezután beadják. Ez az adósoknak jó lehetett volna, mert a semmis szerződést forint alapon kellett volna elszámolni.

5.2 Azért, hogy ez mégse történjen meg, a kormány meghozta az adósmentőnek nevezett(valójában bankmentő) törvény első részét, amely 

- felfüggesztette a folyó 12.000 devizahiteles pert, nehogy végigmenjen és mind megnyerjék az adósok

- megakadályozta, hogy ebben a két témában új kereseteket adjanak be, úgy hogy azokat a pereket is is felfüggeszti

- adott a bankoknak másfél évet, hogy kiszámítsák és visszatérítsék az ebből származó túlfizetéseket az adósoknak

- a média arról zengedez, hogy ez milyen jó, mert 30 %-kal csökken a tőke és a törlesztőrészlet

- a valóságban 15%-nál nem lesz nagyobb a csökkenés és a tőkét nem fogja érinteni, mert a költségekből írják jóvá

- pénzt folyamatban lévő hitelből senki nem kap, legfeljebb aki már végtörlesztett vagy lejárt a futamideje

Nem rendezte a törvény azt a kérdést, AMI A CSALÁS LÉNYEGE:

- ez nem devizakölcsön volt, hanem DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT

- vagyis jogtalan a követelésnek az a része is, ami a deviza árfolyamának megemelkedéséből ered

- ez teszi ki a többlet költségek 80 %-át

- ezt a kormány és a bankok ki akarják fizettetni az adósokkal

- a devizahitelek kivezetése alatt a kormány azt érti, hogy mostani árfolyamon átszámolják a nemlétező deviza tartozást forintra

5.3 Nem mellesleg a folyamatban lévő és az ezután beadandó pereket igyekszik a törvény megnehezíteni adminisztratív akadályok felállításával.

Kilátásba helyezi a felfüggesztett végrehajtások újraindítását és a kilakoltatási moratórium megszüntetését.

Összességében fenyegetett helyzetbe hozza az adósokat, majd csiribú-csiribá, bedobja a végső megoldást:

Aktuális árfolyamon akarja a folyó kölcsönöket forintkölcsönökre átfinanszíroztatni, vagyis új forintkölcsön szerződést létrehozatni az adós és a bank között.

6. Mi lesz ennek a hatása?

Térjünk vissza a matekhoz. Emlékeztek a példára?

8 évvel ezelőtt felvett 10 millió Forint kölcsönösszeg CHF nyilvántartással 20 évre, havi 80 ezer törlesztő, összesen 19.2 millió visszafizetése volt az adós szándéka.

Ehelyett már havi 160 ezret fizet, eddig már megfizetett 8 milliót, a maradék tartozása a bank szerint ma 20 millió. Ha így fizetné tovább a 240 hónap hátralévő részét, összesen 40 milliót fizetne ki az adós. Ez már önmagában szép és erre mondja a bank, hogy ne idegeskedj, mert ezzel minden oké, törvényes, szabályszerű.

Tegyük fel hogy az elszámoltatásnak nevezett fázist végrehajtják, akkor a jelenleg nyilvántartott 20 milliós tartozás lecsökken(legyünk optimisták) 16 millióra.

És most jön a kormány tegnap bejelentett utolsó lépése, hogy ezt a 16 milliót forint kölcsönné alakíttatja át az adóssal és a bankkal.

VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÓÓÓÓÓÓÓ!!!!!!

Ha ez sikerül, akkor a piacon jelenleg elérhető legjobb kölcsönfeltételeket nézve további 17 évre jelent fix 128.000 Ft részletet. És ez a legjobb, mert ebben 30% állami támogatás van, amit mindenki nem fog tudni elérni. 

Vélhetően tömegében nem lesz ilyen kedvező a kiváltó kölcsön. Az egyik devizahitelezésben érintett kereskedelmi bank már ki is adta a szabályait. Változó kamatozású kiváltó kölcsönben gondolkozik, 6 osztályba sorolja az adósokat. A kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat+ a kamatfelár lesz, amely adós osztályonként változó mértékű. Ez a kamatszámítás jelentős kamatkockázatot jelent, mert a jegybanki alapkamat mostani alacsony szintje valószínűleg nem tartható sokáig.

De ha a legjobb kiváltó kölcsönt veszem példának, az állami támogatásos fix kamatozásút, akkor is a példában szereplő adósunk futamideje eddig eltelt 8 év+ezután 17 év = 25 év lesz . 

Forintban eddig megfizetett 8 milliót, innentől még fog 26 milliót, összesen 34 millió forintot. 10 milliós tőkére, 25 év futamidőre.

A ma elérhető legjobb kiváltó kölcsönnel számolva, tehát sokak számára ennél rosszabb kondíciók adódnak.

Kérdés, hogy a kiváltó kölcsönhöz lesz-e 2 db adós aki nincs a KHR listán?

Kérdés, hogy kettőjüknek lesz-e nettó 280 ezer Ft igazolt jövedelmük?

Kérdés, hogy az a fedezet ingatlan, amire 8 éve megkapták a 10 millió eredeti kölcsönt, ér-e annyit, hogy a bank 16 milliót adjon rá. Ha pedig nem, lesz-e megfelelő pótfedezet?

Kérdés, mi lesz azzal a vélhetően nem kevés számú devizahitel károsulttal, akiknek ezek a feltételek nem állnak össze?

Kérdés, hogy mi, adósok, akarjuk-e ezt?

Pedig aki beletörődik abba, hogy a kormány megoldja a dolgot, annak ez a legjobb forgatókönyve. Ennél van rosszabb meg sokkal rosszabb.

7. A deviza nyilvántartású kölcsön hibái, vagyis mi az, amivel meg tudjuk támadni a bíróság előtt

Álláspontunk szerint ez a "devizában nyilvántartott kölcsön" nevű konstrukció egy hibás és törvénytelen banki termék.

Sok hibája van, párat vegyünk sorra:

7.1 Törvénybe ütközik.

A vonatkozó magyar törvények, a Polgári törvénykönyv (Ptk) és a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt) megfogalmazza a kölcsön fogalmát az alábbi kritériumokkal:

A kölcsönnek kell hogy legyen egy írásban meghatározott tőkéje, amelyet a kölcsönt nyújtó az adós rendelkezésére bocsájt. 

Ebben a termékben az adósnak forintot adtak át, ennek ellenére a szerződés szerint a kölcsön tőkéje egy deviza összeg lett, amit úgy kreáltak, hogy az átadott forintot megszorozták egy közeli napon érvényes deviza árfolyammal. És a későbbiekben úgy kezelik ezt a deviza összeget, mintha a tőke lenne, pedig nem lehet az, mert NEM ADTÁK ÁT.

A kölcsönnek törvény szerint van egy meghatározott kamata, amit a tőke százalékában éves kamatlábként szokás megadni. Ez lehet fix kamat, vagy változó. De ha változó, akkor a változást többnyire egy mindkét féltől független irányadó kamathoz kötik, vagy igen részletesen meg kell határozni, hogy a kamat változtatása milyen változás miatt milyen mértékben történhet. 

Ezekben a szerződésekben voltak a kamatváltoztatást megengedő pontok, de ezekben nem volt meghatározva az, hogy pontosan milyen tényezők mekkora elmozdulása a kamatra milyen hatással van.

Például megfelelő lett volna az, hogy "ha a svájci jegybank a CHF alapkamatát 10 százalékponttal növeli, akkor ezen szerződés ügyleti kamata 5 százalékponttal emelkedik a következő hónap első napjától"

Ehelyett jellemzően ilyen szöveg szerepelt: "a nemzetközi finanszírozói környezet változása esetén a kamat emelkedhet"

A valóságban volt is olyan helyzet, amikor a CHF irányadó kamata lefelé ment, a magyarországi bankok meg lazán kamatot emeltek.

Ez jól mutatja, hogy a kamat meghatározása, emelése azon túl hogy jogtalan volt, belső banki szempontok szerint(ex has) történt.

Ezekben a szerződésekben szerepel az ügyleti kamaton kívül egy tőke %-ában meghatározott költségelem, amelyet kezelési költségnek neveznek. A nemzetközi banki gyakorlat ezt nem ismeri, nem tudjuk, hogy ezért a bank mit szolgáltat. Persze ez is devizában felszámolva. Vagyis ezekben a szerződésekben a kamatteher két komponens összege: Kamat+kezelési költség.

Törvényi és a józan ész által megkívánt feltétel az, hogy a szerződésből legyen meghatározható az az összeg, amelyet az adósnak összességében meg kell fizetnie. Ezekből álláspontunk szerint nem lehet meghatározni.

7.2 A szerződés létrejövetelének kétségei

Ezeknek a szerződéseknek a szövege az adós számára nem érthető és nem értelmezhető. Maga a banki okirat is két részből tevődik össze, az általános szerződési feltételekből és a speciális részből. Az ÁSZF-et az adós 99 %-ban nemhogy nem ismerte meg, soha nem is látta. Emiatt kérdésessé válik maga a szerződés érvényes létrejöttének a lehetősége is. Ha ugyanis van ÁSZF, ami az egyedileg nem tárgyalható és nem változtatható feltételeket tartalmazza, akkor csak úgy válhat részévé az ügyfél szerződésének, ha írásban elismeri, és létezik egy olyan ÁSZF példány, amit oldalanként szignóz, ezzel igazolva a megismerést. Írásbeli nyilatkoztatás az ÁSZF megismeréséről többnyire volt a szerződésben, szignózás értelemszerűen nem. Hiszen az adós valójában nem látta az ÁSZF-et, csak aláíratták vele hogy megismerte. Sok jogász szerint emiatt a szerződések nagy része létre sem jött. Hasonló természetű probléma, hogy az ÁSZF-be tett a bank olyan pontokat, amelyeknek a speciális részben lett volna a helyük, mert normális esetekben ezeket egyedileg tárgyalják meg, például a kamat mértéke.

A szerződések egyedi okirati része is blanketta szerződés volt, amelybe csak az adósok és egyéb kötelezettek adatait szerkesztették bele, minden más változtathatatlan volt benne, holott normális esetben ezek egyedileg megtárgyalt feltételek.

Civilizált helyeken az ügyfélnek készítenek terméket, egyedi szerződést, ebben az esetben itt a termékhez kerestek ügyfelet-eszi, nem eszi, nem kap mást alapon. Vagyis az adósnak csak az volt a választási lehetősége, hogy aláírja úgy az előre legyártott szerződést ahogyan van, vagy nem írja alá és akkor nem kap kölcsönt.

7.3 Közokiratba foglalás visszásságai

A szerződéseket közjegyzői okiratba is foglaltatták. Ez is a bank által előre legyártott formula volt, amelyet átküldtek a közjegyzőnek, ő legfeljebb ellenőrizte a személyes adatokat, kinyomtatták és felolvasták a kötelezetteknek. A közjegyzőknek a közjegyzői törvény szerint meg kellet volna győződni arról, hogy a kötelezettek megértették-e, mit vállaltatnak velük. Álláspontunk szerint ez szinte soha nem történt meg, noha az adósok nem kis pénzt fizettek ki a közjegyzőnek a közreműködésért.

Ez az egész közjegyzői eljárás csak arra volt jó, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződés a bank általi felmondás esetén bírósági eljárás nélkül végrehajthatóvá teszi a követelést, ha a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot.A fentiekből következően itt jön a legfontosabb hiányosság, amit a jog akarathibának nevez.

7.4 Az akarathiba

A létrejött szerződésnek a Ptk szerint a felek kölcsönös és egybehangzó akaratát kell kifejeznie.

Álláspontunk szerint az adós akarata nem ennek a szerződésnek a létrehozására irányult. A szerződés lényegét nem ismertették meg vele, elhallgatták előle a valós tulajdonságokat, főleg ami a kamat és árfolyam kockázatokat illeti.

Az adós akarata az volt, hogy kölcsönt szeretett volna valamilyen célra és emiatt felkereste a bankot vagy annak képviselőjét. Megadta a bírálathoz szükséges jövedelem és fedezet adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat. A bank minősítette az ügyfelet jövedelem szempontjából, amelynek lényege az volt, hogy az adósok jövedelme az igényelt kölcsönösszegből és futamidőből kiszámított törlesztőrészlet kifizetésére elegendő lesz-e.

Nagyon fontos rögzítenünk azt, hogy a bank tudta azt, hogy az adós jövedelme Forintban van, pontosan mennyi és ezt hasonlította az értékelés napján forintban számolt törlesztőrészlethez.

Kérdés tehát, hogy ezek után az adósnak ki kell-e fizetnie a duplájára vagy többre emelt törlesztő részleteket, hiszen soha nem állította, hogy erre képes és a bank sem erre minősítette, noha lehetősége volt rá. Kérdés, hogy ki kell-e fizetnie az eredetileg kalkulálthoz képest várhatóan dupla végösszeget, amelynek igazi értéke nem számítható ki.
Jogilag úgy is lehet ezt értelmezni, hogy az adós számára lehetetlenné vált a teljesítés.

A fedezettel ugyanez a helyzet. A fedezet értékét a bírálat napján forintban számolt tőke értékéhez viszonyították és megállapították hogy elegendő. A bank óriási szakmai hibát követett el, mert ez fedezetlen kölcsönök százezreit hozta létre.
A mai napon ugyanis a bankok által nyilvántartott kinnlévőségre az ingatlanok jelenértéke NEM NYÚJT FEDEZETET.

Ha valóban előállt volna mára ez a helyzet, a bankok, a könyvvizsgálóik, a független fedezet értékelők és az anyabankok nagyon gondterheltek lennének. De valamiért nem azok. A könyvvizsgálók sem. 

Kérdés, hogy vajon nem azért nyugodtak-e a fedezetlenség ellenére, mert a ma devizából származtatott adósságállomány csak egy MESE HABBAL? Vagy még az ellenkezője sem igaz?

Kérdés, hogy lehet-e az adósokat ezért fedezetpótlásra kötelezni, hiszen az értékelést és a minősítést a bank végezte, a döntést is a bank hozta meg? Ugye nem.

7.5 A tájékoztatás vagy a hiánya

Az adós a kölcsönkérelmében egy igényelt forint összeget jelölt meg és a bank a minősítés után leírta a jóváhagyás tényét, a kalkulált havi törlesztő részletet forintban és a jóváhagyott futamidőt hónapban vagy évben. Ha ez egyezett a kérelemben foglaltakkal, akkor az adós joggal hitte, hogy azt kapja, amit igényelt.

Ezt az adós (a tőle nem is elvárható) jogi és pénzügyi szakismeret hiányában csak a magyar nyelv általános jelentéstartalma és eddigi tapasztalatai alapján értelmezhette:

Kap kölcsön ennyi forintot, havonta annyi törlesztő részletet kell x hónapig fizetnie. és akkor a tartozása hónapról hónapra kisebb lesz és az x hónap letelte után elfogy. 

Számára eddigi tapasztalata alapján nem volt feltételezhető és értelmezhető, hogy a "deviza alapú" vagy a "devizában nyilvántartott" kifejezés milyen tulajdonságot takar. 

Nem feltételezhette, hogy a törlesztő részlet rövid idő alatt a duplájára vagy többre mehet fel. 

Nem feltételezhette, hogy a havi részlet szorozva hónapok számával itt nem adja meg a visszafizetendő összeget, mert ennek a duplája vagy több is lehet.

Nem volt feltételezhető az adós számára az sem, hogy rendszeres, szerződés szerinti törlesztés ellenére a tartozása nem csökken, hanem nőni fog, pár év alatt megduplázódik.

Számomra dühítő, amikor bankárok mostanában azzal védekeznek, hogy "senkinek nem tartottak pisztolyt a fejéhez", hogy a deviza alapú konstrukciót válassza.

Nem hát, csak úgy tájékoztatták, sőt meggyőzték azzal az érvvel az adósokat, hogy ennek devizás fajta kölcsönnek kevesebb a törlesztő részlete, ugyanez forint alapon másfélszer ennyi lenne. Miért választották volna a közölt adatok alapján a rosszabbat?
A szerződésekben többségében bennlévő, devizakockázatról szóló pont nem volt alkalmas arra, hogy egy laikus ügyfélnek értelmezhető legyen.Többnyire pár sorban le van írva, hogy ennek a szerződésnek devizakockázata van.

Szó nincs arról, hogy ez azt jelentené, hogy a törlesztő részlet a duplájára mehet. Sem arról hogy a tőke nem fogy, hanem nő normál fizetés esetén. Sem arról, hogy a több mint a dupláját kell visszafizetni annak, ami a közölt számokból normál értelmezés szerint adódik.(törlesztőrészlet X törlesztések száma)
Azzal, hogy a bank vagy a képviselője nem tárta fel a laikus adós számára a kockázatok természetét, azok mértékét és hatását, megtévesztette őt és szándékosan úgy befolyásolta a döntését, hogy a deviza alapú konstrukciót válassza. Ez bizonyítható a bankok marketing és oktatási anyagaival, amelyeket reklámokban, képzéseken, ügyféltájékoztató kiadványokban megjelenítettek.  

Ha a bank tisztában volt azzal, hogy ez a termék ilyen kockázatot hordoz, és ennek ellenére erről nem adott tájékoztatást, akkor álláspontunk szerint szándékos BŰNCSELEKMÉNY volt létrehozni a szerződést ebben a formában.

Ha nem volt tisztában vele(ezzel szoktak védekezni), akkor szintén az a kérdés, hogyan vállaltathatott be az adóssal ismeretlen mértékű kockázatot és saját maga is hogyan vállalhatta. Ha ekkora szakmai hibát vétett, akkor ennek a felelősségét a banknak kell viselni és semmiképpen nem az adósra hárítani.

Felmerül a banki legfelsőbb vezetés személyes felelőssége.
Összegezve tehát megállapítható, hogy a hitelfelvevő a tőle elvárható gondosság elvét nem sértette meg azzal, hogy a bank igazolható tájékoztatását figyelembe véve a devizában nyilvántartott kölcsönt választotta, hiszen ez tűnt a racionális döntésnek.

8. Végkövetkeztetések

A bank viszont már a termék létrehozásával többszörösen törvényt sértett. Ugyanígy az ügyfélnek adott hiányos vagy semmilyen tájékoztatással, a termék kockázatainak elhallgatásával.
Egyértelmű, hogy a bank erős nyomást gyakorolt az ügyfelekre a devizában nyilvántartott adósság létrehozására.
Más ok nem vihette a bankot erre, mint a várható extraprofit realizálásának a szándéka.
A kormányok intézkedései nem vezettek eredményre. A 2014 őszi intézkedések, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségének kimondása pozitív lépés. 
Ezeknek a kiszámíttatása és jóváíratása az adósok számláján rendezi a túlfizetés kb 20%-ának a sorsát. 
De a legnagyobb költségnövelő tényezőt, a deviza nyilvántartást nem érinti. Ez azt jelenti, hogy az adósok továbbra is elszenvedik a többletköltségeknek több mint 80%-át.
A devizahitelek kivezetése nevű intézkedés, amely ezt a horribilis túlfizetést most kiváltaná Forint kölcsönre, végleges és visszavonhatatlan veszteséget okozna a devizahiteleseknek.
A szerződések megkötését és tartalmát érintő jogi hiányosságok, különösen az akarathiba és a kockázatfeltárás hiányosságai bíróság előtt feltárhatók és bizonyíthatók.
Érdemes tehát egyénileg indított perben ezt megkísérelni és jogkövetkezményként a Forint alapú elszámolást megjelölni.


Tóth Sándor
devizahitelfelszamolas@gmail.com       20/ 9473 626

Király Júlia, a felvigyázó megszólalt

Feleim,
Király Júlia, az MNB volt alelnöke egy cikkben előadta, hogy szerinte a túlhitelezés a devizahiteles problémakör oka.

Nézzük csak a dolgot eccerűen, de tárgyilagosssan:

Szerintem pont akkora hitelt tudott felvenni az adós, amekkorát a bank adott neki a jövedelem és a fedezet oldali vizsgálat alapján. De ha valakit a jövedelme alapján minősítettek arra, hogy X Ft részletig mehet, sokszor adódott számára az a helyzet, hogy a Ft alapú kölcsön törlesztője meghaladta a számított törlesztőképességét, a devizásé meg nem, mert 30-50% különbség volt a kettő között. Kérdés, hogy ha valakit X törlesztőre kapott kölcsönt, köteles-e 2X-et kifizetni havonta, vagy az jogilag már a lehetetlenülés kategóriába esik.
Király Júlia a havi több milliós nettó fizetéséhez tartozó dúsgazdag nézőpontjából el sem tudja képzelni, mit jelent NEM megvenni egy 7-8 milliós panellakást azért, mert az adós nettója mondjuk 5 ezer forinttal kevesebb, mint amennyi a scoring szerint kellene a kölcsönhöz és nincs még egy adóstárs égen-földön. Ilyenkor jött a "vegye fel CHF alapon, úgy belefér, még 1 millióval többet is kaphat" marketingduma a BANKTÓL. És lám, az adós máris deviza alapú kölcsönt vett fel. Arról nem is beszélve, hogy a devizások többsége az eredeti törlesztőt az eredeti futamidőre ki tudta volna fizetni.
A tömeges bedőlés oka a duplára nőtt részlet és a soha el nem fogyó tőke, kedves Király Júlia. Az meg a BANK TALÁLMÁNYA, aki pontosan tudta hogy ez így lesz. Ez tervezett, szervezett KIFOSZTÁS, amit Ausztráliában már előttünk pontosan ugyanezzel a módszerrel végigcsináltak a multibankok, onnan jött az ötlet. Én nem hiszem, hogy Önök, bankárok, nem olvasnak szakirodalmat. Csak sajnos nem azt szűrték le belőle amit kellene, nevezetesen hogy ezt itt nem engedjük meg. Ha Önök, bankárok, nem adnak deviza alapon hitelt, akkor az adós nem tud felvenni. Ennyit arról, kié a felelősség.
Ezt megelőzően például a vállalati hitelezésben, ahol igazi devizahiteleket is adtak, soha nem javasolt a bank devizahitelt, ha a cég bevétele vagy a kiadása nem devizában volt. TILOS volt adni. Vajon akkor a lakosságnak, akinek soha nem volt sem deviza kiadása, sem deviza bevétele, miért kezdték százmilliókért marketingezni a deviza alapú kölcsönt?
Miért hallgatott akkor Ön, Júlia, az MNB alelnöke, azé az MNB-é, akinek a Hpt szerint kötelessége volt a pénzügyi rendszer "felvigyázása"?!
Kedves Júlia, azt javaslom, Önnek, ha akkor nem szólt, most inkább HALLGASSON, mert még a végén valakinek eszébe jut az ÖN SZEMÉLYES FELELŐSSÉGÉT vakargatni.
Igaz, kies honunkban sok bankárt még nem csuktak be, de azért a több milliós fizetéssel FELELŐSSÉG is jár, amit nem sűrűn ugyan, de számon kérnek. Kunos Péter, Kovács Mihály itthon, Thomas Hayes Britanniában börtönbe mentek. Nem esélytelen ez a deviza alapú hitelezés magyarországi felelőseinek sem.
És kérem, ne háborodjon fel azon, hogy a sokszor minimálbért kereső devizahitel károsultak, akiket kifosztott az Ön által felelősen felvigyázott bankrendszer, érzelmi alapon közelítik meg a kérdést, hiszen nem értenek a bankrendszerhez, ezért tárgyi alapon nem tudják megközelíteni.
Ők csak szimplán és szubjektíven azt ÉRZIK, hogy egy 10 millió Forintos kölcsönre 35-40 milliót visszakérni, miközben a szerződés 20-ról szólt, az nem kölcsönszerződés, hanem valami egészen más. Ők ezt kifosztásnak hívják, Önnek biztosan van rá bankszakmai meghatározása. Az én terminológiám szerint ez arcátlan, etikátlan, gátlástalan CSALÁS.
Annak minősítését viszont, hogy az egészért az adósokat akarják felelőssé tenni mindezért, nem írnám ide, mert kénytelen lennék átlépni egy olyan határt, amit úriember nem tesz meg.
devizahitelfelszámolás@gmail. com    20/ 9473 626

Felszállt a fehér füst a Kúria kéményéből, de ez most jó vagy nem jó???

És lőőőőőn, világosság helyett egy kúriai jogegységi határozmány, ami a keresztségben a 2/2014 PJE határozat nevet viseli és a nagy beharangozás szerint ez aztán majd jól megoldja a helyzetet.

Először a szöveg, a la natúr:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.

3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.

A Kúria az EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.

Budapest, 2014. június 16.

Nézzük mi a tartalom:

1. pontban:

az én értelmezésem szerint az van, ha az adós szerződéskötés előtt nem kapott átlagember számára érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról, akkor annak tisztességtelenségét lehet vizsgálni. És a tisztességtelenség fennállása részben vagy egészben a szerződés semmisségét okozhatja.

A bank csak a fejezet első részét fogja elolvasni, azt hogy az árfolyamkockázat adósra terhelése a fő szolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, ezért a tisztességtelensége fő szabályként-nem vizsgálható. 

Namost az van hogy ha akarom vemhes, ha akarom nem. Szerintem a korrekt tájékoztatás átlagos ember számára az lett volna, hogy : apuskám, ez a szerződés olyan árfolyamkockázatos, hogy a duplájára mehet a törlesztőrészleted. Szerinted volt olyan bank aki ezt írta le? Naugye. Márpedig ha nem volt megfelelő a tájékoztatás, akkor a második fejezetrész értelmében el kell térni a fő szabálytól és bezony vizsgálni kell a tisztességtelenséget az árfolyamkockázat ügyében.

2. pontban

asszongya: ha a szerződésben az egyoldalú szerződésmódosítás meghatározása nem felel meg a 2/2012 PK véleményben leírtaknak- egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve- akkor az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, ezért a szerződés semmisségét okozza.

Ez kemény cucc, mert több száz olyan jogerős ítélet van már, amelyben az egyik semmisségi ok pont az volt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének definiálása finoman szólva nem volt megfelelő, nem finoman selejt.

Ezzz durva!!! Sejteni lehetett az ítélkezési gyakorlatból, hogy ez kulcsfontosságú pont lészen, de gyakorlatilag ezzel minden szerződést ki lehet végezni a bíróság előtt.

3. pontban 

asszongya, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása a számításokban tisztességtelen, ezért MNB középárfolyamon kell elszámolni. Na bumm, akkor mi van? Ez egy 100.000 Ft-os törlesztőrészleten 2-3 ezer Forint csökkenést eredményez.

Sokkal érdekesebb, hogy ezzel  egyértelműen meghatározzák, hogy az árfolyamrés az költség. De a szerződések ezt sohasem tartalmazták. Viszont a Hpt meg elég egyértelműen kimondja, hogy ha a szerződésben nincs feltüntetve MINDEN költség, akkor abbiony semmis.

Ez azért érdekes, mert a született semmisségi ítéletek indoklásában ez is szinte kivétel nélkül benne volt.

Összességében: 

Ha eltekintünk a kétértelműségtől, akkor ez a jogegységi határozat erős alapot teremt arra, hogy az az adós, aki egy jó keresettel és egy jó ügyvéddel bíróság előtt megtámadja a devizahiteles szerződését, a bíróság könnyebben mondja ki egy-három pont alapján a szerződés semmisségét.

Aki nem megy bíróságra, annak a számára ez a jogegységi döntés jelen állapot szerint SEMMIT nem jelent, nem segít rajta.

Tóth Sándor

devizahitel specialista

Díjmentes konzultáció igénylése:  devizahitelfelszamolas@gmail.com,  20/ 9473 626

A Kásler-ügy vagy nem ügy

Megint nem a lényegről beszél a sajtó

A sajtóban a Kásler ügy és az ebből következő kúriai jogegységi határozattal van elfoglalva. Ez konkrétan a devizahitel szerződésekben az árfolyamrés alkalmazásának a tisztességtelenségéről szól. Ez egy átlagos szerződés esetében százezer Forintos nagyságrendű tételt érinthet, ennyivel csökkenhetnek az adós terhei.

A valódi probléma azonban nem az árfolyamrés alkalmazása vagy annak a mértéke, és a tét nem is ennek az összegnek a visszatéríttetése a bankokkal.

A fő probléma a teljes szerződés semmissége, ami azért erősen összefügg az árfolyamréssel, de annál sokkal fontosabb, mivel a semmisség tétje az adósok jelenlegi nyilvántartott tartozását lefelezheti.

Vagyis az árfolyamrés, a deviza vételi és eladási árfolyam alkalmazása a kölcsönszerződésben még nem volna generális probléma. A baj az, hogy ez a költség nem volt feltüntetve egy szerződésben sem, ami a Hpt szerint SEMMISSÉGET eredményez.

Mivel a költségek között az árfolyamrés nem szerepelt, ezért az ott feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) sem lehet jó, ami miatt a szerződés szintén SEMMIS.

És mivel a bank a futamidő közben az árfolyamrést, a kamatot és a kezelési költséget többször egyoldalúan felemelte, amihez a szerződés nem tartalmazott szabályos felhatalmazást, a SEMMISSÉG a Ptk alapján is megállapítható.

Ezeket a semmisségeket a bírói gyakorlatban már több száz ítéletben elismerték, tehát szerintem ez a fontos kérdés, nem önmagában az árfolyamrés kérdésköre.

Ha a Kúria jogegységi határozatot hoz, akkor mindezen pontoknak meg kellene benne jelenni, azért hogy jogilag tiszta helyzetet teremtsenek. Ebből kiindulva a parlament törvényben is szabályozhatná ezt a kérdéskört, mivel a törvény minden bankot kötelezhetne a tisztességes elszámolásra és nem kellene az adósoknak egyenként bíróságra menni és ugyanazon szerződéseket újra és újra megbuktatni.

Ameddig ezt ilyen módon törvénnyel nem kényszerítik ki, az egyetlen járható megoldás az, ha az adós keres egy hozzáértő ügyvédet és mielőbb elindítja a saját perét.

A bank kétszer lopta el az autót

Feleim, szerintetek hányszor szoktak ellopni egy autót?

Történt, hogy az autóhiteles ügyfél megkésett kicsikét a részletek fizetésével egy szokásos autófinanszírozásban. Egyszer csak felszólították, hogy adja le az autót, amit nem tett meg, mert életben szerette volna tartani a szerződést úgy, hogy pótolja az elmaradt részleteket. 

Egy reggel az autó eltűnt az adós háza elől. Szerencsére a szomszédok látták, hogy egyik helyi autókereskedő trélere vitte el, ezért adósunk meg is látogatta a kereskedést, amelynek udvarán békésen parkolt az ő autója. Nosza, bele is ült, majd szépen hazament vele, mivelhogy a forgalmi engedély és a törzskönyv szerint az az ő autója, tehát használhatja, amikor csak akarja.

Pár nap múlva kapott egy levelet, amelyben a bank közölte vele, hogy jogi zár feltöréséért feljelentik. Adósunk visszaírt nekik, hogy csak nyugodtan, mert ő jogi vagy egyéb zárnak nyomát sem látta, viszont akkor ő is tesz egy feljelentést ismeretlen tettes ellen, gépjármű önkényes elvétele bűncselekmény alapos gyanújával.

Telt-múlt az idő, adósunk fizetett, de még mindig volt egy kicsi elmaradása. Egyszer csak tértivevényes levél jő a banktól, felmondták a szerződést a fizetési késedelem miatt. Válaszolt az adós, hogy fizet ő, csak később, természetesen késedelmi kamattal, de tessék visszaállítani azt a szerződést.

Egyszer csak az autónak reggelre megint lába kélt. Az adós rutinosan ballagott a múltkori autókereskedő telephelyére, és lőn, az autó persze ott figyelt a sorban. Leszerelt kerekekkel, téglákra állítva. Bement a kereskedésbe és szépen mondta, hogy kéri vissza, mert ez az övé. Erre némileg karcos hangon közölte vele egy kb 20 éves női hölgy, hogy ez az autó a banké és a bank megbízásából "felelős őrzésbe" vették, amiből csak a bank engedélyével adhatják ki. Adósunk meg megmutatta a forgalmi engedélyt, amelyben ő mint tulajdonos szerepelt, megmutatta a két gyári kulcsot, amely az ő birtokában van, és illő tisztelettel kérte a női hölgyet, mutasson már valami olyant, ami esetleg jogalapnak látszik arra, hogy ellopták az autót. Erre női hölgy üveghangon felszólította, hogy hagyja el a kereskedést, mert ez magánterület és különben rendőrt hív.

Adósunk mondá, nosza rajta, mert ő is pont erre gondolt. Kisvártatva megérkeztek a rend derék őrei, akik igencsak vakarták a fejüket, hogy tulajdonképpen most kivel szemben is kéne intézkedni. Nem volt könnyű dolguk, mindenkit igazoltattak, írtak egy jelentést és mindenkit beküldtek a kapitányságra hogy ott aztán panaszkodják ki magukat, kit milyen sérelem ért.

Adósunk kénytelen volt feljelentést tenni gépjármű önkényes elvétele miatt, mivelhogy ez történt. A kereskedő nem tett feljelentést, mert nem volt miért.

Az ügy folytatása, hogy adósunk 6 hónap(!) múlva kapott egy levelet a banktól, hogy eladták az autót, 600.000 Ft-ért(!!!), ami egy 4 éves jó állapotú autónál nem tűnik eltúlzottnak. És volt még ott egy elszámolás is. 4.2 millió volt a kölcsön összege. Ebből részletekben megfizetett 3.9 milliót, az autóból bejött 600.000, tartozása ezután még 3.6 millió. Na, erre varrjál gombot! Ja a költségek kimutatásánál volt még pár érdekes tétel, pl 400.000 Ft "jármű visszaszállítási költség"

No, feleim, ezen dicsőséges pénzintézet ellen van vagy 80 bírósági ítélet, amely azt mondja ki, hogy a szerződés, amelyet mindenkivel , köztük a fenti történet hősével is kötöttek, 4 pontban semmis.

Ezek után, kedves barátom, a tiéd a döntés, perelsz, vagy hagyod, hogy veled is eljátsszák ezt a kutyakomédiát.

devizahitelfelszamolas@gmail.com; 20/ 9473 626   

10 egyszerű pont

Feleim, meg lettem róva.

Szakértőink azt mondták, túl sok a szöveg. Akkor legyen 10 sor:

Figyelj, devizahiteles társam!

Ha perre viszed a devizahiteles szerződésedet egy jó ügyvéddel, meg fogod nyerni.

Minden ezzel ellentétes hír hazugság.

Ez eltart egy-másfél évig, de meglesz az ítélet, hogy a szerződésed SEMMIS.

Ez neked jó, mert kb. a felét kell annak visszafizetned, amit most követel a bank.

Ez igaz minden deviza alapú hitelre, lakásra, autóra, fizetettre, felmondottra, végrehajtás alatt lévőre.

Ez belekerül pár havi törlesztésnek megfelelő összegbe.

Keresd meg a szerződésedet.

Keress meg engem, ez semmibe nem kerül neked. devizahitelfelszámolás@gmail.com; 20/ 9473 626

Minden hír, ami ezzel ellentétes, csak azért született, hogy TE ne perelj, hanem fizess! 

Bank sakk és matt két lépésben

Patai Mihály, a Bankszövetség  régi-új elnöke egy televíziós műsorban ismét megszólalt. Sok érdekes dolgot mondott. Érdemes rászánni pár percet, mert amit mondott, az jól mutatja a bankok filozófiáját a devizahitelekkel kapcsolatban. Nevezetesen hogy ők, a szent bankok nem tehetnek arról hogy ilyen helyzet alakult ki és eddig is erejükön felül "segítették" a bajba jutott adósokat. És nem kell ám azokat megmenteni akik 50 lakást vettek (így) hitelből...én még nem találkoztam ilyen ügyféllel. De ha van és ugyanolyan selejt szerződést írtak vele, azt is rendbe kell tenni.

Patai Úr szokásához híven ködösített, csúsztatott és több ponton direkt módon hazudott. Elővette megint azt a kártyát, hogy a devizahiteleseket összeugrasztjuk a Forint hitelesekkel és a hitellel nem rendelkezőkkel azzal az érvvel, hogy a devizahitelesek megmentése pénzébe kerül mindenkinek. Ez hazugság. A devizahiteleseket nem kell megmenteni. Csak és kizárólag a több pontban semmis, jogilag és etikailag selejt szerződésekről kell kimondani azt, hogy jogsértőek, majd a szerződéseket törvényes módon fel kell számolni, helyreállítani az eredeti állapotot. A jogbiztonság minden állampolgárt megillet(ne), ha nem tévedek. Ez a banknak nem veszteséget okoz, hanem elmaradt jogalap nélküli gazdagodást. Ez az adófizetőknek semennyi pénzébe nem kerül. Inkább nevezhető feleslegesnek és költségesnek az, ha az adósokat arra kényszerítik, hogy mindenki egyedileg pereskedjék, mert ez valóban fölösleges. Mivel ezek a szerződések egységesek egy bankon belül, eltérés csak az ügyfél adataiban van, elegendő volna egy bank tipikus szerződéseit általánosságban megvizsgálni, megállapítani a tényt, hogy ebben a formában semmisek, bárkinek a neve van rajta. Ezután törvényben kell kötelezni a bankokat a követendő elszámolás lépéseire. Miután az ügyfelekkel helyreállt a jogszerűség, akkor kell azt is vizsgálni, hogy a bankok szándékosan, vagy pusztán szakmai felelőtlenség révén vezették be ezt a terméket, hozták létre a törvénytelen szerződéseket és ennek megfelelően szankcionálni őket. Ha szándékosan csinálták, az bűncselekmény. Ha "csak" szakmai gondatlanságból, akkor a szakmai felelősség szabályai szerint kártérítést kell adniuk azoknak akik kárt szenvedtek el miattuk.

Én azt látom, hogy Ön, kedves devizahitel károsult, két dolgot kellene hogy megtegyen. Az egyik, hogy keres egy hozzáértő ügyvédet és egy jó keresettel megtámadja a saját szerződéseit. Ezt tegye meg magáért, a családjáért, azért hogy ne szedje be öntől a bank a jogos követelés két-háromszorosát. Abba ugyanis anyagilag nagy valószínűséggel belerokkan. A bank meg röhög a markába.

A másik dolog, amit minden károsultnak meg kell tennie a saját perének az indításán kívül, az az információk megosztása a többi károsulttal. Ugyanis a média hazudik és elhallgatja az igazságot. Azt, hogy aki perel, az nyer. Jelenleg ez az egyetlen, valóban működő és célra vezető megoldás van, amivel bárki el tudja érni a tisztességes elszámolást és elkerülni az anyagi csődöt. Ezért ezt adják tovább az interneten, a fodrásznál, a villamoson, a munkahelyen, bárhol és mindenhol.

Információkat az interneten az alábbi helyeken érhetnek el:

https://www.facebook.com/devizahitelfelszamolas

http://hitelsikerek.hu/

Itt ellenőrzött és igaz információkhoz juthat bárki.

Díjmentes konzultációt a devizahitelfelszamolas@gmail.com emailen vagy a 20/9473 626 telefonon kérhetnek. 

Devizahiteles gerillaháború Magyarországon

Feleim, devizahiteles sorstársak!

Aki követte a devizahiteles történéseket az elmúlt egy évben, az érezheti hogy megváltozott valami a devizahiteles ügy körül.

  Több száz ítélet született a bíróságokon, amelyekben devizahiteles szerződésekről kimondták hogy SEMMISEK. A legfontosabb kérdésekben a Kúria, a legfelsőbb bírói testület is olyan döntéseket és állásfoglalásokat rögzített, amelyek kimondják, hogy a devizahiteles szerződések olyan alapvető hiányosságokat tartalmaznak, amelynek következtében semmisek. 

  A semmisség az adós számára azt jelenti hogy a tartozása annyi Forint amennyit tényleg megkapott és erre a mindenkori jegybanki alapkamat jár a banknak. Ezzel szemben minden adósi befizetést el kell számolni, így kell kiszámolni a pillanatnyi egyenleget. Jogtalan a devizaárfolyam alkalmazása és a kamatemelés.

  Ezzel az elszámolással az autós szerződések nagy része már ki van fizetve, ha az adós ennél már többet fizetett, visszajárhat neki pénz. Ha eszerint még tartozik, köthet megállapodást a bankkal, mennyi idő alatt és milyen részletekben fizeti meg. Öt év után az autót a bank már nem veheti el, mert az opciós vételi jogok ennyi idő alatt lejárnak.

  Az ingatlan és szabad felhasználású hiteleknél ugyanez a helyzet, bár ott a hosszú futamidő miatt még a semmisségi elszámolással alkalmazásával is tartozik az adós valamekkora összeggel. Viszont a semmisségnek az is következménye, hogy lekerül a jelzálog az ingatlanról és ha az adós BAR(KHR) listás lett, onnan is leveszik, újra hitelképessé válik. Igényelhet alacsony kamatozású, államilag támogatott lakáskölcsönt Forint alapon, fix törlesztővel és változtathatatlan szerződéssel, akár 17 év futamidőre. Olyan pénzintézettől, aki nem vett részt a devizahitelezésben.

  Minderről A MÉDIA HALLGAT VAGY HAZUDIK. Ha sorstársaink elég sokszor hallanák az igazságot, olvasnák ezeket a tényeket, sokukban megérne az elhatározás, hogy bírósághoz forduljanak, változtassanak a sorsukon. Hány család élhetne normális életet, ha nem nyomná agyon őket az a törlesztés, ami nem jogos.

  Ezt a jobb életminőséget Te, kedves olvasó, el tudod érni és másoknál is elő tudod segíteni. Nem kell mást tenned, csak keress meg egy díjmentes konzultációért. Áttekintjük a szerződése(i)det, lehet-e perelni, megbeszéljük mennyi idő és pénz kell ahhoz, hogy a pered elinduljon. Van segítségem, az ország egyik legjobb devizaperes ügyvéd csapata tart velünk.

Több mint 1500(!) pert indítottak már, a megnyert ügyek száma 200 fölött jár. Csak az elmúlt héten jött 15 ítélet, ebből 3 jogerős. Neked is olyan ügyvéded lesz, aki profi és naprakész ezekben a perekben, ez a legfontosabb ahhoz, hogy neked is semmis legyen a szerződésed a bíróság előtt és csak annyit fizess a banknak, amennyi törvényesen jár. Ha áthidaló hitelre lesz szükséged hogy végleg megszabadulj, segítünk abban, hogy a ma létező legjobb kölcsönt kapd meg egy tisztességes pénzintézettől.( Például 8 millió Ft kölcsön 17 évre 204 hó X 66.000 Ft fix részlet, semmi trükk) 

  SEGÍTS MÁSOKNAK IS azzal, hogy ezeket a tényeket mindenkinek a tudomására hozod. OSZD MEG ezt a blogbejegyzést a Facebookodon naponta 3X! Én is ezt teszem, és ha elég sokan csináljuk, több tízezer sorstársunkhoz juttathatjuk el ezeket AZ ELTITKOLT INFORMÁCIÓKAT. Az egyéni pereknél jobb megoldást úgy tudjuk kikényszeríteni, ha óriási tömeg kezd el rövid idő alatt a bíróságokra özönleni.

  Ezzel véglegesen megállíthatjuk a kilakoltatásokat, a végrehajtásokat. Tisztességes elszámolásra kényszeríthetjük a bankokat. Csak annyit kell tenned hogy jelentkezel a devizahitelfelszamolas@gmail.com emailen (vagy 20/9473 626), innen megkaphatod, mit a további teendőd. Figyeld a Facebook-on a https://www.facebook.com/groups/devizahitelfelszamolas/ csoportot, rengeteg információt találsz ott, hetente teszek fel friss ítéleteket. Felteszem, hány megosztásnál tartunk, Te is írhatsz, hány ismerősödet vontad be a harcba. 

  NE FELEJTSD EL EGY PILLANATRA SEM, hogy minél többen vagyunk, annál könnyebb lesz a Te harcod is. Szólj minden rokonodnak, barátodnak, ismerősödnek. Ezt a szöveget küldd ki köremailben a levelezőlistádra. Szólj a kollégáidnak, a fodrászodnak, a kozmetikusodnak, a műkörmösödnek, az autószerelődnek. Nyomtasd ki és tedd ki a lépcsőházban. Ez a GERILLA HADVISELÉS, amivel megtörhetjük a médiacsendet és a hazugságok falát!
 ÁLLJUNK KI MAGUNKÉRT, AZ IGAZUNKÉRT! TÖRJÜK LE A BANKOK SZARVÁT!

Devizahiteles húsvéti nyúl

Ünnepi készülődésben vagyunk. Ennek ellenére folyamatosan csörög a telefon, újabb és újabb bajba jutott devizahitelesek hívnak. Elmesélik az ő történetüket, én pedig elmondom hogy tudunk segíteni, pert indítunk, a bíróság kimondja hogy a szerződés semmis, megszabadulnak a jogtalanul megnövelt tartozástól, a jelzálogtól, a BAR  listától. Új életet kezdhetnek.

A kislányaim itthon vannak, kitört a húsvéti szünidő, jönnek-mennek a házban és fülelnek az irodában is. Anikó, legkisebb már szeretné ha inkább vele játszanék és az előbb méltatlankodott is, hogy ne beszéljek annyit telefonon. Ő most inkább elmondaná, mit szeretne kapni a nyuszitól. 

Erre a legnagyobb lányom, Bogi, aki már komoly hölgy a maga 15 évével, felkapta a kicsit, kivitte és azt mondta neki: Anikó, hagyd dolgozni apát, mert amit csinál, az sokkal fontosabb a te nyuszidnál. Olyan családoknak segít, akikhez lehet hogy nem is jön a nyuszi, mert a bank még a nyuszit is elviszi tőlük. 

Erre mondják pestiesen hogy gyerekszáj...

Aztán eszembe jutott M. nevű ügyfelem, akinek Németországban szobalánykodni kell hogy fizetni tudja a törlesztést. Eszembe jutott G., aki négy hónapig gyűjtött arra hogy elindítsa a perét. Vagy Z., akinek a szülei betegek, de nem váltják ki a gyógyszert, inkább a fiuknak adják az árát, azért hogy enni tudjon adni a gyerekeinek.

Vajon nekik jut húsvéti ajándékra? 

Gondolnak-e erre a politikusok, akik még mindig nem akarnak normális és kivitelezhető megoldást kidolgozni a devizahitelek végleges megoldására, holott megint 2/3-ot kaptak a választóktól? A választások előtt pedig az volt az üzenetük, hogy ha újra tetszenek választani minket, majd megoldjuk, mert 4 év nem volt elég rá.

Vagy gondolnak erre a banki vezetők, akik tudják hogy az egész devizahitelezés miről szól, de csak mondják a süket dumájukat: az adósságot vissza kell fizetni... senkinek nem tartottak pisztolyt a feléhez...blabla...

Feleim, mindenkinek azt kívánom, hogy szeretetben és méltón tudjátok megünnepelni a húsvétot.

ÉS AZTÁN JÖJJÖN A FELTÁMADÁS! 

Devizahiteles revans, huszáros rohammal

Feleim, egy csata elveszett, de jelentem, revansot vettünk, nem is akárhogyan. Ebben már van MAGYAR VIRTUS!

Az  "Egy csata elveszett" című bejegyzést provokációnak szántam és bejött. Azt akartam elérni, hogy akit érint a devizahitel, van neki és kimászna belőle, vagy csak segíteni akar másokon, az ossza már meg azokat a fontos tényeket, amelyeket a média elhallgat. 

Egyszerűen dühített az, hogy a cuki kutyusok a Facebook-on kapnak egy héten tízezer megosztást, mert olyan cukik. Életbevágóan fontos dolgok meg nem jutnak el az érintettekhez, amiket ugyanúgy meg lehetne osztani. Klikk, klikk, klikk. Ennyit kellett csak tenni és ez a cikk eddig a percig több mint tízezer emberhez jutott el az információjával. Most nagyon örülök, mert így már megvalósulni látszik a célom, hogy százezer érintetthez jusson el az üzenet, hogy kinyílt egy kapu. Kisétálhatnak rajta sokan, akik eddig be voltak zárva és megváltozik az életük. 

No és itt jött a magyar mentalitás. Jó sokan leírták mindenféle kommentekben azt, hogy amit én írtam, az rossz.

Ezért, azért, amazért. Nem tudom, hogy akik kritizálnak, azok kicsodák és milyen indokból teszik. Ezúton kérem őket tisztelettel, ne haragudjanak meg rám azért, mert nem válaszolok. Ez nem egy vitablog, nem annak szántam. Van ilyen a neten bőven, biztosan találnak olyat ahol jókat csörtézhetnek. Nekem erre sem szándékom, sem időm nincs.

Azért jelzem, hogy amit írtam, azok tények. Sok időt töltöttem el azzal, hogy elolvastam keresetleveleket, ítéleteket, jogszabályokat, bírósági határozatokat. Kigyűjtöttem belőle azt ami fontos, hasznos és szükséges.

Összegeztem és az érintettek elé tártam. Tudtam hogy lesz aki érti és elhiszi, lesz aki hiszi de nem érti, lesz aki érti de nem hiszi, és végül aki nem érti és nem hiszi. Aki érti és elhiszi, az megkeresi a lehetőséget hogy pereljen, mert számára adódik, hogy meg kell lépnie. Aki hiszi , de nem érti, az kérdezni fog, segítséget kér és később meg fogja érteni hogy perelnie kell. Aki nem képes hinni, annak is sokkal több információ kell, de lehet hogy a hitetlensége bezárja és csak sokára fog nyitni az információkra. Aki nem érti és nem hiszi el, annak nehéz dolga lesz. Ő lesz az, aki mindent és mindenkit hibáztat és azt várja, hogy majd valaki más döntsön helyette.

Nem hibáztatom, általában sok csalódás után válik valaki ilyenné.

Nem vállalkozhatok arra hogy mindenki számára megmutassam az utat. Tényeket, ismereteket, összefüggéseket tárok fel, mert van bennem képesség és segítő szándék. Annak tudok segíteni, aki velem együtt azt hiszi, hogy ebben a helyzetben a jó lépés nem a kivárás, hanem az aktív lépés, a PER. Később lehet hogy születnek más megoldások, akkor meglehet hogy lesz olcsóbb, egyszerűbb, szebb, jobb.

Most ez van, ezt lehet lépni vagy nem lépni.

Ha valakinek több információ kell, lapozzon vissza a blogban, olvasson, nézzen körül máshol is. A facebookon van egy kis csoport, devizahitel-felszámolás néven. Ennek én vagyok az alapítója.  Van egy oldal, http://hitelsikerek.hu/, Kordik Tímea, Pint Anikó és dr. Várhelyi Tamás szerkesztésében. Figyelj a PITEE egyesület oldalára. Kiváló források, rengeteg ítélet van fent, segítségek, joganyagok. Barátsággal ajánlom tanulmányozásra. Bocsánat ha valakit kihagytam, kezdésnek ennyi elég. Ügyelj a tiszta forrásra, mert fals információk, rémhírek is bőven előfordulnak a neten, az is lehet hogy nem véletlenül.

Ha konkrét kérdést szeretnél feltenni, használd a devizahitelfelszamolas@gmail.com emailt, nem ígérem hogy azonnal válaszolok, de igyekszem.

Végül ne felejtsd el, hogy mindezt te sem olvashatnád, ha valaki nem osztotta volna meg veled. Ha tetszett, oszd meg naponta 3X és figyeld az újabb irományaimat a Facebook-on. És klikk, klikk, klikk. 3X!