Van élet a hitel felmondása után, vagy megkeserít(het)i a behajtó?

Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy fizetési késedelembe estek, vagy már fel is mondták a kölcsönüket és a behajtó, szépen szólva követeléskezelő cégek pszichológiai hadviselés szinten zaklatják őket.

Először is a követeléskezelés, a behajtás nem egyenlő a végrehajtással.

A végrehajtás a Végrehajtási törvényen alapuló cselekmények sorozata, amelyre az önálló bírósági végrehajtó, a NAV végrehajtó, és végrehajtói társulások jogosultak. Ők kizárólag bíróság által jogerősen megítélt vagy adók módjára behajtandó követeléseket érvényesítenek, a Vht. által szabályozott módon. Nekik joguk van az adós bankszámlájáról inkasszálni, jövedelem letiltást eszközölni, ingó és ingatlan vagyont lefoglalni, elárverezni. Ebből a célból joga van magánterületre belépni akár hatósági segédlettel vagy zárfelnyitás útján is. Természetesen az adósnak itt is vannak jogorvoslati lehetőségei, benyújthat végrehajtási kifogást, kérheti az eljárás felfüggesztését, de ehhez már érdemes jogi segítséget igénybe venni, itt már nem babra megy a játék. A végrehajtót muszáj beengedni ha az ajtó előtt áll, a tértivevényes leveleit meg át kell venni, mert ha nem veszed át, akkor is úgy veszik mintha átvetted volna.

A követeléskezelés vagy behajtás magáncégek által végzett tevékenység, ami jellemzően kölcsön vagy számlatartozás kifizetésének az elősegítését célozza. A követeléskezelők munkatársai nem rendelkeznek több joggal és kötelezettséggel mint az adósok. Nem alkalmazhatnak semmiféle kényszert, nem léphetnek magánterületre engedély nélkül, nem vehetnek magukhoz magántulajdont. Azért gyakran előfordul, hogy a jogosultság hiányát határozottsággal és a munkatársak testtömegével szeretnék pótolni. Tájékozott adós ellen viszont nincs sok esélyük.

Első és legfontosabb dolog, ha fizetési késedelembe fogsz esni, (már előtte) tértivevényes levélben írnod kell a banknak hogy ez fog történni,  és írd oda az okot. Az nem bűn, ha a dupla törlesztőrészletet nem tudod kifizetni, mert a család jövedelme már nem elég rá. Az sem, ha elveszítetted a munkahelyed és pillanatnyilag az a fontosabb feladat hogy ételt vegyél és kifizesd a villanyszámlát. Írd le mennyit tudsz fizetni és kérd meg a bankot hogy segítsen. Ne lepődj meg ha elküldted a levelet és a felszólító levelek meg csak jönnek, a bank nagy ház, eltelik egy kis idő, amíg a Te leveled eltalál valakit, aki válaszol, addig a másik ember vagy gép, akinek az a dolga, küldi a fizetési felszólítókat.

Szokták telefonon is hívni a késedelembe esett adóst. Ez azért teljesen haszontalan, mert bár rögzítik a beszélgetést, az elhangzottak nem befolyásolnak semmit, az ott elhangzottak nem minősülnek jognyilatkozatnak. Maga a hívás menete is érdekes, mert felhív egy kijelzés nélküli számról valaki, aki bemutatkozik hogy ő a bank képviselője és az azonosításhoz mondd meg a születési helyed és anyukád nevét. Személyes adatot telefonban azért nem illik kérdezni, mert nem tudhatod, ki van a másik oldalon, bárki mondhatja hogy a bank képviseletében hív. Ja és azt is mondja, hogy minőségbiztosítási célból rögzíti a beszélgetést.

Ha nem akarsz vele beszélgetni, mondd meg neki hogy egy ismeretlennek nem szeretnél személyes adatokat kiadni, ha tényleg a banktól hív, biztos tudja a címedet, írja le tértivevényes levélben amit mondani akar és fogsz rá válaszolni. Ha érdekel amit mond, azonosítsd magad, de szólj hogy Te is rögzíted a beszélgetést, most indítod a felvételt, tényleg indítsd is el, ha van a telefonodban hangfelvevő, aztán szólj hogy tessék, hallgatjuk. Valószínűleg nem erőlteti tovább. Az első hívás alkalmával mondhatod hogy igen, tudod hogy tartozol, tudod hogy késel a fizetéssel, erről írtál egy levelet, arra válaszoljanak írásban, addig ne hívjanak.

Ha ezek után is hívogatnak, nyugodtan mondd azt hogy csak írásban vagy hajlandó kommunikálni, kérted hogy ne hívjanak mert legközelebb feljelented zaklatásért. Ezt főleg a vasárnap reggel hét órai vagy az este kilenc órai hívások után esedékes, ha pont felébresztette a nehezen elalvó gyereket. Vannak alapvető illemszabályok amiket érdemes betartani. Ha Te akarnál este nyolckor ügyezni a bankkal és a privát számán felhívnád az ügyintézőt, valószínűleg nem repesne az örömtől.

Ha nem a bank hív hanem követeléskezelő, akkor ki kellett hogy adják a telefonszámodat, ami csak abban az esetben jogszerű, ha az eredeti kölcsönszerződésben hozzájárultál. Ha netán nem, akkor ez jogosulatlan adatkezelés is lehet.

Az autó visszavétele is érdekes gyakorlatok mentén működik. Ha Te vagy a forgalmi engedély szerint a tulajdonos, akkor a banknak vagy a képviselőjének nincs joga ahhoz, hogy azt tőled elvegye.

Addig hosszú és rögös az út, ameddig egy adós nevén lévő autót vissza lehet venni. Először is, fel kell mondani a szerződést tértivevényes ajánlott levélben. Ezután élni kell a vételi joggal, tehát a vételi jog érvényesítéséről értesíteni kell az adóst, ugyancsak tértivevényesen. Ezt a kettőt egyszerre is lehet. Majd ezek után a banknak saját nevére kell íratnia az autót, a forgalmi engedélyben ő lesz a tulajdonos. Csak mindezek után rendelkezhet az autóval mint sajátjával és szólíthatja fel az adóst hogy adja vissza. Lezárt garázsból, udvarról még ekkor sem viheti el, mert az birtokháborítás lenne. Ha az adós ezek után nem akarja kiadni az autót, akkor a bank birtokvédelmi eljárásban kérheti, hogy a hatóság segítse elő azt, hogy ő az általa birtokolt  és általad akkor már jogtalanul visszatartott dolgot megkaphassa. Mellesleg a vételi jog öt év után lejár és érvényesen nem is lehet meghosszabbítani a Ptk szerint, tehát a bank 5 év után ezen az úton nem tudja az autót elvenni.

Ehhez képest általában 2-3 részlet csúszása esetén(de láttam olyan esetet, hogy valami 8000 Ft körüli állítólag be nem fizetett tétel miatt) jön a két tagbaszakadt ember, becsenget és lobogtatják a papírt hogy ők a bank megbízásából viszik az autót. Először is, nyugi. Nem bánt a bácsi. Az nagyon csúnya lenne ha fenyegetne. Nem árt, ha bekapcsolsz egy kamerát, vagy legalább egy hangfelvevőt. Ne engedd őket az ajtón belülre, beszélj velük a kapuban vagy az ajtóban állva. Ha nem engeded meg, NEM MEHET BE! Nyugodtan nézd meg a papírját amit mutat, kérd el az személyi igazolványukat, hiszen meg kell nézned hogy tényleg kik ők. Vedd fel vagy mondd rá a felvételre a nevüket, adataikat. Mond meg hogy tudomásod van arról hogy tartozol, írtál levelet a banknak amiben jelezted, folyamatban van a hátralék kezelése. Legjobb érv, ha ilyenkor már azt tudod mondani, hogy keresetet adtál be a kölcsönszerződés ellen, a per végéig pedig nem akarsz az autó visszaadásáról beszélgetni. Ha a legkisebb mértékben erőszakos lenne az ember vagy bármilyen módon fenyegetne, azonnal közöld vele hogy menjen el most, vagy rendőrt hívsz. Vedd a telefont és hívd a 112-t, közöld hogy a saját lakásod ajtajában áll két ember akik megfenyegettek, azonnali segítséget kérsz. Erre rendszerint elmennek, de ha megvárják a rendőri intézkedést, vesztett helyzetben vannak. A rendőr igazoltatja őket, megnézi a papírjukat és tisztában van azzal, hogy nincs joguk sem fenyegetőzni, sem bármit elvinni, amit önként nem adsz oda. Ha a leghalványabban is fenyegettek, tegyél feljelentést, ne légy szívbajos.

Az ingatlanok visszavétele hasonlóan bonyolult eset. Az adós a lakás tulajdonosa, benne lakik és a bank jelzálog jog bejegyzésével vonta be a kölcsön fedezetéül. A zálogból kiegyenlítés folyamata itt is a szerződés felmondásával nyílik meg és ha volt szerződés vételi jog alapítására, öt éven belül a bank megteheti, hogy a tulajdonjogot a vételi jog gyakorlásával magához veszi és így válik az ingatlan tulajdonosává. Akkor felszólíthat, hogy ürítsd ki az ingatlant. A bank még ezután is csak birtokvédelmi eljárással, hatósági segítséggel rakhat ki, egyedül nem. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bank eladja a követelést követeléskezelőnek.

Próbálkozhatnak a lakottan történő árverezéssel is, de ez nem növeli a sikeres árverés esélyét. Ki akar megvenni valamit úgy, hogy nem veheti birtokba, mert laknak benne. Nem lehet tudni, meddig tart még a kilakoltatási moratórium, de van egy éves kvóta is, hogy mennyi ingatlant lehet árverezni, nehogy bedöntsék az amúgy is gyenge ingatlanpiacot. Ez most évi 4.5%, tehát ilyen ütemben a jelenlegi állomány több mint 20 év alatt árverezhető el. Tehát emiatt úgy látszik, nem kell annyira rettegni attól, hogy hetek alatt az utcán találod magad. Egyébiránt ha nincs konkrét vevője, a bank nem is nagyon igyekszik kirakni a bentlakót, mert az ingatlan költségei, állagmegóvása, őrzése a nyakába szakad és költeni azt nem szeretne az ingatlanra.

Legjobb ha keresetet adsz be a kölcsönszerződés ellen, mert mindenfajta behajtási és végrehajtási cselekmény felfüggesztését lehet kérni a bíróságtól addig amíg a perben nem születik jogerős ítélet. Ezt a bíróság általában engedélyezi is.

Ha szükséged van segítségre, keress emailben!

Az autó és a devizakölcsön története

Az autó speciális fogyasztási cikk, mert az értékvesztése sajátosan alakul. Pusztán attól a ténytől, hogy kigurult a szalonból és valakinek a nevére írták, már használt autó és ettől elveszíti az értéke 30%-át. Aztán 3 éves korában már csak az új ára 50%-át éri.

Ezért ha kölcsönre vesszük meg és annak fedezetéül használjuk, a normális banki gondolkodás az, hogy kérnek 30% saját erőt, és úgy osztják be a törlesztést hogy a kihelyezett tőkével mindig egyensúlyt tartson az autó gyorsan elkopó értéke.

Ez lenne a normális gondolkodás, de ugye láttunk új autót nulla önrésszel tíz évre behitelezni....

Ez még Forint alapon is veszélyesen néz ki, de ha ezt még cifrázzuk, az az igazi magyar virtus.

Ha deviza alapú kölcsönből valósul meg az autó finanszírozás, ugyanazokkal a problémákkal itt is találkozunk, mint a lakáskölcsönöknél. A deviza árfolyam emelkedése miatt Forintban felértékelődik a tőke és felértékelődik a törlesztőrészlet is. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a bankok hajlamosak voltak itt is egyoldalúan és törvénytelen módon kamatot és kezelési költséget emelni, kijön a mostani helyzetkép.

Kiválasztottad az autót, megnézted mekkora törlesztő részletet tudsz fizetni, ebből mekkora futamidő adódik.Valószínűleg fel sem ajánlották a Forint alapú konstrukciót, de ha mégis, akkor sem választottad, hiszen annak jó 50%-kal több lett volna a részlete. Bevitted a szükséges papírokat a kereskedőhöz,  a bank minősített arra, hogy képes leszel fizetni a havi részleted, aláírtad a szerződést. Többnyire a kereskedő írta alá a pénzintézet nevében, aztán forgalomba helyezték az autót pár nap alatt és már söpörtél is vele haza.

A folytatás már itt sem normális, mert pár év után egyre magasabb részleteket kellett fizetned, amire nem számítottál és aztán eljött a pont, ahol már elviselhetetlenné vált.

De hogyan tovább? Ha szóltál a banknak hogy nem tudod tovább fizetni, kiszámolták, hogy a tartozásod most pont az autó értékének a kétszerese és ha el is tudnád adni a kocsidat, maradna egy csomó tartozásod és nem lenne autód. És mivel túlkínálat van a használt autók piacán, nyomott áron sem akarja vinni senki sem.

Ha visszaadod nekik és ők adják el az autót, még rosszabbul jársz, mert árverésen vagy visszavett autóként csak töredék áron adják el, mert a bankot nem érdekli az hogy Te mennyire jársz rosszul, a maradék tőkét úgy is kamatostul hajtják be rajtad.

Vagyis szűkölködsz, spórolsz, nem eszel rendesen, idegeskedsz...aztán lehet hogy megcsúszol a részlettel, jönnek a telefonhívások, a fizetési felszólítók, aztán három hónap csúszás után becsenget két nem túl szimpatikus alak és közlik hogy a bank megbízásából ők most elviszik a Te autódat. Majd 3 hónap múlva kapsz egy elszámolást, hogy harmad áron eladták az autót, felszámolták neked a késedelmet, a visszavételi költséget, a tárolást, meg még vagy tíz komoly összeget és nagyjából annyival tartozol mint az első napon, amelyet szíveskedjél 8 napon belül megfizetni, mert különben... itt a szankciók felsorolása következik.

Van ennél jobb megoldás?

Szerintem minden megoldás jobb ennél, mert nagyon csúnya veszteséged van. Ha feltételezzük a szerencsésebb verziót, hogy végig tudtad fizetni, akkor is el fogsz keseredni, mibe került Neked ez az autó.

Bizonyítsd be a független magyar bíróság előtt, hogy a szerződésed részben vagy egészen semmis és szabadulj meg ettől az elbaltázott konstrukciótól.

Több dologtól is lehet semmis a szerződésed. Az aláírás jogosulatlanságától, a deviza elszámolástól, a deviza árréstől, az egyoldalú szerződésmódosítástól, rossz THM-től, formai hibáktól. Az opciós szerződésnek öt év a határideje, azt túllépni vagy újra kötni érvényesen nem lehet. Következésképpen a törzskönyvet öt éven túl visszatartani biztosan jogtalan, azon belül is határeset.

A teljesség igénye nélkül ezek a jellemző okok, amelyek miatt a bíróság tömegével minősíti semmisnek az autóhiteles szerződéseket. Nem hallottál erről? Nahát, mi lehet az oka ennek? Talán az hogy a média nem ír erről, pedig EZ ÍGY VAN.

A perelés költségeiről itt most nem akarok írni, erről már van egy bejegyzés, olvasd el ott. Van segítség és el is érheted, írj emailt, ha úgy érzed problémás az autóhiteled.

Pereljek vagy ne pereljek?

Belefutottál a deviza nyilvántartású hitelbe, már minden pénzed a törlesztésre megy, már csúszol a számlákkal, egyre jobban érzed hogy ez nem mehet így tovább.

Mit tehetsz?

Eshetsz kétségbe, szakadékba, mehetsz külföldre dolgozni...stb.

Nekem jobb ötletem van.

Mondja ki a független magyar bíróság hogy a kölcsönszerződésed semmis. És passz.

De tényleg, miért nem pereled meg ezt az elbaltázott szerződést, ami évek óta nyomorgat?

Nézzük csak:

1. Azt mondták a tévében meg a rádióban, hogy az adósok ha perre mennek a bankkal, biztos veszítenek és akkor még rosszabb helyzetbe kerülnek, mert a perköltségek is őket terhelik.

EZT VERD KI A FEJEDBŐL, MERT HAZUGSÁG!

Az igazság az, hogy havonta több száz keresetet adnak be kölcsönszerződések ellen. Valóban vannak rossz gyakorlatok is, rosszul megszövegezett keresetekkel. Igen, azok veszíthetnek. Meg bírói függetlenség is van, tehát bíróságon biztosra menni sohasem lehet.

Három adatot ismerek. dr. Lehmann György siófoki ügyvéd ingyen ad be kereseteket, úgy hogy a honlapján ott van a letölthető iratminta, az ügyfél letölti, beleszerkeszti a saját adatait, kinyomtatva elküldi az irodába. Lehmann ügyvéd úr ellenőrzi, és ha jó, akkor az ügyfél képviseletében beadja a bíróságra. Utána az megy a maga útján, Lehmann úr utána nem megy tárgyalásokra mert a keresetben azt kéri hogy az iratok alapján mondja ki a bíróság a kölcsön szerződés semmisségét. Ebben a rendszerben Lehmann doktor ezernél több keresetet adott már be.

Van két laza szakmai kötelékben jogász társaság, akiknek a munkájáról van információm, ők összesen több mint 2200 keresetet adtak be nagyjából másfél év alatt. E három társasághoz köthetőek a leginkább elhíresült ítéletek, amelyeket kénytelen volt pár sorban a média is említeni. De nem tudok mindenről és mindenkiről, ennél csak több lehet. Az egyik csapatról biztosan tudom, hogy jogerősen még nem vesztett devizahiteles pert, a másikról nincs ilyen adatom.

Akár vicces is lehetne az, hogy az egyik adós kontra OTP  perben, ahol az adós a deviza árrés mint költség fel nem tüntetésére építette a keresetet, jogerősen nyert. Kimondta a bíróság feketén-fehéren hogy a szerződés semmis. De hatályban tartható akkor, ha az OTP az eredeti 1%-os deviza árréssel átszámolja az egészet. Mellesleg a több milliós perköltséget fizeti a VESZTES OTP. Mi jelent meg a médiában? Veszített az adós, mert érvényes maradt a szerződés. Szerinted?

Szerintem nem vicces mert olyan látszatot kelt, hogy nem lehet nyerni a bank ellen. Nem a frászt nem!

Van több olyan facebook-csoport, ahová feltöltik az ítéleteket, meg van zárt levelező lista is, ahol megírják az igazat.

2. Azt mondta valaki, hogy a pereskedés nagyon drága, azt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak.

A per indítási költsége két fő részből áll, az illetékből, ami a bíróság munkadíja és a képviseleti költségekből, ami az ügyvéded munkadíja.

Az illeték fő szabály szerint a perérték 6%-a, maximum 1.5 millió Forint. Ez egy 10 milliós tőkéjű hitelnél lehet 600.000-1.000.000 Forint is, ez tényleg húzós.

De kérhetsz egyéni illetékmentességet arra hivatkozva hogy már nem tudnád ezt kifizetni, kérhetsz illeték feljegyzést is, amikor majd a per végén a vesztes fogja megfizetni. Ehhez kell pár csatolmány, kérelem, jövedelem igazolás. Ezt az ügyvéded segít intézni. Ha nem kéred, biztos nem kapod meg.

Van a keresetnek olyan formája is, amikor kizárólag a részleges vagy teljes semmisség kimondását kérjük a bíróságtól, nekünk ez általában elég is, ebben az esetben nem számítható a pertárgyérték, ilyen esetre a törvény 600.000 vagy 350.000 Ft pertárgyértéket határoz meg, tehát 36.000 vagy 21.000 Ft lesz az illeték.

Szerintem ennyi pénzt lehet találni, ha az ember nagyon akar.

A képviseleti díj is több tényezőből áll. Az első többnyire az ügyvédi konzultáció díja ami az ingyentől a csillagos égig mehet, de jellemzően az ügyvédek 1-2 óra munkadíjat számolnak fel, ez 20-60 ezer Ft körül lehet. Második költség a keresetlevél megszerkesztése és beadása, ami 50-200 ezer Ft körül van, bonyolultságtól és időráfordítástól, no meg a díjszabástól függően.

Ha elindul a per, szoktak tárgyalási díjat kérni, óradíjtól függően és persze költségtérítést ha utazni kell. Egy ilyen per legalább 3 tárgyalást szokott igényelni, de több is lehet.

Közben lehet hogy szükséges lesz még iratokat szerkeszteni, egyezkedni a bankkal, ezek óradíjban vagy iratszerkesztési díjban fizethetők. Vagyis a képviseleti díj akármennyi is lehet, ezt előre megmondani nem lehet.

Habár az egyik ügyvéd csapat, akit figyelek, kitalálta, hogy átalány díjért elvállalja a képviseletet a jogerős ítéletig. Nem is durva összegért, annyiért, ami egy átlag adós 2 havi részlete körül van. Aztán ha nyertetek jogerősen, kérnek egy minimális sikerdíjat. 

Mi van akkor ha nyertek, és kimondja a bíróság, hogy semmis a szerződésed? Pezsgőbontás, természetesen, mert ezt meg kell ünnepelni. A törvény szó szerint azt mondja, hogy a semmis szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, ezért fő szabály szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Vagyis azt a pénzt kell visszaadnod, amit tényleg kaptál, Forintban. Minden amit eddig bármilyen jogcímen befizettél, ebbe beszámít. Nincs kamat, nincs semmilyen költség. Azonnal ki kell adni a banknak a jelzálog törlési engedélyt, a Földhivatal le is törli ha beviszed hozzá. Ha még van maradék tartozásod, kérheted a bíróságtól hogy azt mekkora részletekben mennyi idő alatt szeretnéd kifizetni és rendszerint meg is engedik, mert nem a Te hibád hogy semmis lett a szerződés, ezért nem volna jogos Téged hátrányos helyzetbe hozni.

Ha netán már többet fizettél a tőkénél, azt vissza kell adni Neked.

A médiára jellemző, hogy a semmisség következményével is ijesztegetik a népet, mondván hogy azonnal vissza kell fizetni a fennmaradó tartozást. EGY FRÁSZT. Soha ne legyen annál nagyobb bajod, hogy semmis lesz a szerződésed!

3. Valaki azt mondta hogy a Kúria (ez most a legfelsőbb bíróság neve) állásfoglalást hozott hogy a devizahitel az jó. FRANCOKAT.

A Kúria már 2012-ben létrehozott egy munkabizottságot, ahol 5 bíró vagy fél év alatt összehozott egy PK(polgári kollégiumi) véleményt, amely 2/2012 nevet kapta a keresztségben. Ez egy igényes, jól kidolgozott anyag, ami világosan meghatározza, hogy a Kúria milyen szempontok alapján vizsgálja a devizahiteles és hasonló szerződéseket és melyek azok a pontok, amitől például semmisnek fogja ítélni.

Született egy csomó ítélet a Kúrián devizahiteles ügyekben, amelyeknek az indoklása előre vetíti azt is, hogy hasonló tényállás mellett valószínűleg ugyanolyan ítéletet fognak hozni. Ezek az ítéletek az alsóbb fokon dolgozó bíráknak is irányt mutatnak, ettől durván nem fognak eltérni. Azért, mert egy bíró minősítésében komoly mutató az, hogy mennyi ítéletét változtatja meg magasabb fokú bíróság. Tehát Magyarországon nincs precedens jog, de a Kúria ítéletei azért erős jelzésértékkel bírnak.

Mindezek után jött az a kisebb malőr 2013 decemberében, hogy a politikusok ultimátumszerűen, pár nap határidővel feltettek vagy nyolc hülye  akarom mondani szakszerűtlen kérdést a Kúriának a devizahitelekkel kapcsolatosan, amire a Kúria a dolog komolyságának megfelelő válaszokat adott. Amit aztán a média természetesen össze-vissza kiforgatott. Amúgy szerintem a Kúria igazából semmi olyat nem mondott, ami szembe menne az eddig képviselt álláspontjával.

Félreértelmezni viszont bármit lehet, más esetben vicces is lehet az a sok félremagyarázás, amivel erőlködik a média. Gyanítom, hogy erős nyomást kapnak abba az irányba, hogy mindenkinek elvegyék a kedvét a pereskedéstől. Képzeld el, mi lenne ha csak minden 10. devizahiteles perelne. Az több tízezer per.

Akkor is perelhetsz, ha már végtörlesztettél, árfolyamrögzítettél, ha már felmondták a szerződésedet, ha már megy ellened a behajtás. Semmisségre 5 évig beadhatod a keresetet a legutolsó szerződési cselekménytől számítva.    

Összegezve tehát egy ilyen pert el lehet indítani 200.000 Ft alatt és mint a tapasztalatok mutatják, meg is lehet nyerni. Egyéni ingerküszöb kérdése, Te mikor jutsz el arra a hőfokra hogy beadod a saját keresetedet.

Az ügyvéd kiválasztásának kérdése viszont a költségek és a sikeresség miatt perdöntő, tehát devizahiteles ügyben ne menj biztosítási vagy családjogi szakjogásszal még ha a haverod is és ingyen van. Az ügyvédek amúgy nem hirdethetik magukat, tiltja az ügyvédi törvény és az etikai kódex. Azért van aki segíthet ;-)) például a szájhagyomány meg az internet.  

Arról az eshetőségről se feledkezzünk el, lehet hogy a kormány megmenti a devizahiteleseket, hiszen megígérte. Megvárhatod azt is. Hátha.

  

Jogilag ez a devizahitel úgy van...

Banki oldalról azt mondják, a deviza nyilvántartású kölcsön szerződések rendben vannak, a válság az oka annak, hogy megnövekedett a törlesztő részlet, hogy többel tartozol, mint amikor felvetted a deviza nyilvántartású kölcsönt. Ezt mondja a Bankszövetség, annak aktuális elnökei, szakértői.

Ha viszont megkérdezünk FÜGGETLEN jogászokat, erősen átrajzolódik a kép.

Több olyan problémát vetnek fel a szerződéssel kapcsolatban, amelyeket ha elemezgetünk, sehogyan sem jön ki, hogy a szerződés törvényes.

Az alap probléma, hogy ilyen fajta kölcsön nincs. Két jogszabály van Magyarországon, amely meghatározza a kölcsön fogalmát, az egyik a Polgári Törvénykönyv(Ptk), a másik a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény(Hpt)

Mindegyikben az a közös, hogy a kölcsön tőkéje csak az lehet, amit ténylegesen az adós számára átadtak. Nem elfogadható tehát az, ha a tőkének azt a devizaösszeget tekintik, amire a folyósítás napján átváltották a Forint összeget.

Ha ezt a pontot kivesszük a szerződésből, nincs deviza alapú elszámolás, nincs deviza árrés.

Nem fordulhat elő az a lehetetlen és abszurd helyzet, hogy valaki 8-10 év szabályos törlesztés után elvileg többel tartozik, mint amikor felvette a kölcsönt.

A szerződések létrehozásának a menete erősen aggályos több tekintetben. Két részből áll a szerződés, a száz oldalt megközelítő általános szerződési feltételekből(ÁSZF) és az úgynevezett speciális részből. Az ÁSZF-et az adósok általában soha nem látták, bár a speciális részben általában nyilatkoztatták őket, hogy annak tartalmát megismerték, megértették és elfogadják. Tekintve azt hogy sohasem látták, ez nem lehetett igaz. Megjegyzem, ha olvasták volna, a névelőkön túl akkor sem értettek volna sokat belőle, mert nem úgy van megírva hogy azt átlagos ügyfél megértse.

A speciális rész határozza meg a feleket, a kölcsön legfontosabb paramétereit, a tőkét, a kamatot, a kezelési költséget és a törlesztő részletek számát.

Az adós számára érthető mindezekből általában annyi volt, hogy megkapta azt az összeget Forintban, amire szüksége volt, értette hogy mennyi a törlesztő részlet és mennyi ideig kell azt fizetni. Minden más jogi hablaty, ami ezt körbeveszi, számára érthetetlen és értelmezhetetlen volt.

A szerződések speciális részét közjegyző által készített közokiratba foglaltatták. Itt felmerül a közjegyzők felelőssége, akik a bank által megküldött iratmintába beszerkesztették az ügyfél adatait, aztán kinyomtatták, felolvasták és aláíratták a felekkel. A közjegyzői törvény pedig azt előírja, hogy meg kellett volna vizsgálnia a szerződés jogszerűségét és azt hogy a felek szándékát tükrözi-e.

Előírja a Ptk azt is, hogy a feleket is tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek nem megfelelő teljesülése semmisséget okozhat. Vajon voltak-e az adósok a deviza árfolyamkockázatról megfelelően tájékoztatva?

Megfelelő volt-e a tájékoztatás arról, hogy a bank szándéka olyan szerződés létrehozása, amelyben ő a kamatot és a kezelési költséget bármikor bármilyen mértékben megemelheti?

Szerintem ez akkor teljesült volna, ha a kockázatfeltáró nyilatkozatban egyszerűen benne van az, hogy ez egy olyan termék, aminek a törlesztő részlete akár a duplájára is felmehet és rendes törlesztés ellenére lehet, hogy a futamidő felénél többel fog tartozni az adós mint a folyósításkor. Vajon akkor hányan írták volna alá a szerződést? És mivel tény hogy ez az állapot sok kölcsön esetén tényszerűen bekövetkezett, logikailag aláíráskor ennek kellet hogy mérhető valószínűsége legyen. Ha a bank ezzel tisztában volt és ennek ellenére az adóst nem figyelmeztette, nem volt megfelelő a tájékoztatás. Ha meg ők sem mérték fel ezt a kockázatot megfelelően és azért nem figyelmeztették az adóst, akkor szakmai hibát követtek és ezért a BANKOKNAK KELL A KÖVETKEZMÉNYEKET VÁLLALNI, tisztességtelen azt az adósok nyakába varrni.

A kamat és a kezelési költség bank által történő egyoldalú, többszöri emelése is abszolút jogtalan.

A Ptk szabályai igen világosan fogalmaznak abban az ügyben hogy egy megkötött szerződés miként módosítható. Fő szabály szerint közös megegyezéssel, ami itt egyértelműen nem állt fenn soha. Van még egy megoldás, amikor a szerződés előre rögzíti, hogy az egyik fél valamely meghatározott tőle független tényező meghatározott mértékű módosulása esetén meghatározott módon és mértékben változtat valamit.

Például ha az EURIBOR kamatláb 1%-ot megy fölfelé, akkor 1 %-kal fog ügyleti kamatot emelni. Valami ilyesmit próbáltak meg a bankok beleírni, de azok a megfogalmazások homályosak, nem határozták meg korrekten hogy pontosan milyen tényezőnek mekkora változása a szerződés melyik paraméterén pontosan mennyit fog változtatni. Ilyenek vannak beleírva hogy asszongya "nemzetközi finanszírozási környezet változása, pénzpiaci tényezők változása, ingatlan bérleti díjak alakulása, stb...  " Még jó hogy a kóbor kutyák szexualitási indexét kihagyták.

Sok formai dolog sem stimmel a szerződésekben. Például a teljes hiteldíj mutató(THM) kiszámítását és feltüntetését minden szerződésre vonatkozóan előírja a Hpt, a kiszámítás módját kormányrendelet határozza meg. Több olyan szerződést láttam, ahol matematikai hiba miatt nem jó a THM, ez semmisséget okozó probléma.

Amiatt is tud rossz THM lenni egy szerződésben, hogy egy hiteltermék reklám céljára, példa futamidővel és példa összeggel kiszámított értékét automatikusan beírták az összes szerződésbe, pedig a konkrét adós valódi értékeiből adódó számot kellett volna beírni. De ez akkor is semmisségi ok, ha emiatt nem valós a THM a szerződésben.

Ebbe a csoportba tartozó probléma az is, ha valamilyen költséget nem tartalmaz a szerződés, akkor a THM sem lehet jó, mert az összegezi a költségeket. Egyik bank például a deviza árrést felejtette el beleírni a szerződéseibe, ami miatt a szerződéseket semmisnek mondja ki a bíróság a HPT szerint. Abban ugyanis szó szerint az van, hogy SEMMIS az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmaz MINDEN olyan költséget, amelyet az adósnak meg kell fizetnie.

Vannak olyan pontok a szerződésekben amelyeket egyedileg kellet volna megtárgyalni és nem lettek megtárgyalva, csak bele lettek írva. Például az, hogy a bank jogvita esetére kikötötte a pénzügyi választott bíróság illetékességét. Nem tárgyalták meg az ügyféllel, mert akkor el kellet volna mondani, hogy ez a bíróság drágább mint a polgári. Nem annyira a bank és az ügyfél jogvitáinak eldöntésére való, mert főleg banki jogászokból áll. Vagyis ez a kikötés gátolja az adós jogérvényesítését. Ezért ez tisztességtelen kikötés, amiért semmis is.

Gond szokott lenni az aktuális törlesztőrészletek kiszámításával is. Erre is van az úgynevezett annuitás képlet, ami a tőke, a kamat és a törlesztés sorszáma alapján adja ki hogy mennyi legyen az aktuális összeg. Közgazdász barátom, Makkos Albert utánaszámolt sok szerződésnek és kimutatta hogy a bankok gyakran helytelenül számolnak törlesztőrészletet. Ugye Neked is az a tipped, hogy tízből tízszer az adós kárára tévedtek? Nyertél! 

A teljesség igénye nélkül ezek a leggyakoribb problémák. Ebből viszont bőven kiderül, hogy nem szabad látatlanban feltételezned sem azt, hogy a bank tisztességes és nem akar becsapni, sem azt, hogy nem fog hibákat elkövetni a számolásokban.

A devizahiteles probléma gyökere(i)

A tünet, amitől szenvedsz, tehát főleg az, hogy a havi törlesztő részleted a duplájára nőtt és ha ma kiszámolja Neked a bank hogy ma mennyi a tőke tartozásod, kiderül, hogy 20%-kal több, mint amikor felvetted a kölcsönt.

Vagyis felvettél 10 millió Forint kölcsönt 6-7 éve, fizeted az az egyre emelkedő törlesztőrészleteket és ma tartozol úgy 12 millióval.

Nem kell jogásznak vagy közgazdásznak lenni ahhoz, hogy az ember megsejtse, itt VALAMI BŰZLIK. És ha ez Neked rossz, valakinek jó kell hogy legyen...

Hát persze hogy a banknak jó. Kitalálták a soha vissza nem fizethető kölcsönt. Ha ez így megy tovább, még feljebb megy a részlet és tovább nő a tartozásod a végtelenségig. 

A furcsaság az, hogy ha nem tudsz tovább fizetni, bedől a kölcsön, racionálisan már a banknak sem jó. Érdeke volna hogy megállapodjon Veled valami ésszerű változtatásban, de én ennek nem látom a szándékát. MÉG NEM.

A törlesztő részleted két dologtól nőtt meg. A növekedés nagyjából 40%-át a deviza árfolyam növekedése okozta, 60%-át viszont a kamat és a kezelési költség egyoldalú és jogtalan felemelése.

Ha olvastad az előző bejegyzéseket, már tudod hogy a Te hiteled nem devizahitel, mert nem kaptál devizát és nem is abban fizeted a törlesztést. Az, hogy a tartozásodat a bank devizában tartja nyilván, az megváltoztatható, simán, egyszerűen és gond nélkül. Tudomásom szerint ezt a bankok nem ajánlották fel senkinek. Egyébként ha áttérnénk Forint alapra, a kérdés az volna, milyen árfolyamon számoljuk át a tartozásod Forintra. A logika szerint ez az árfolyam nem lehet más mint az, amikor Neked a kölcsön felvételekor a kiutalt Forint kölcsön tőke összeget átváltották CHF-re vagy más devizára. Minden más árfolyam alkalmazása azt jelenti hogy Neked tőke veszteséged keletkezik, mert több Forintot kell visszafizetned, mint amennyit kaptál, a banknak meg tőke nyeresége, mert több Forintot kap vissza, mint amennyit adott.

Ezért volt a bankoknak jó üzlet a végtörlesztés, mert ott 180 Ft/ CHF árfolyamon számolták a tartozásokat.

A kamat és a kezelési költség emelése jogtalanul történt. Kezdem azzal, hogy a kezelési költség, mint a kölcsönnél megfizetendő díj kizárólag Magyarországon létezik. A meghatározása, vagyis hogy a tőke százalékában meghatározott összeg, amit a bank éves szinten határoz meg és felosztja a törlesztőrészletekre, no ez pont ugyanaz, mint a kamat kiszámításának a meghatározása. Vagyis a magyarországi banki gyakorlat szerint két kamat van, az egyiket KAMAT-nak hívják, a másikat KEZELÉSI KÖLTSÉG-nek.

Érdekes hogy civilizált helyeken a betéti és a hitelkamat különbsége a bankoknál beállt 2%  körül és ebből a bankok meg tudtak élni.

A kamatszint Magyarországon a rendszerváltás óta sokkal magasabb volt mint a normális, Európában megszokott 2-3%. Nálunk volt bőven 10% fölötti jegybanki alapkamat, ami extrém magas érték, ennek az okaiba itt nem akarok belemenni, de a magasan tartott infláció ezzel szorosan összefügg.

Tehát Magyarországon kialakult egy olyan helyzet, hogy extrém magas Forint kamatszinten senki nem akart kölcsönöket felvenni, a pénzét meg bankbetétbe tette, mert ekkora betéti kamatok Európában sehol nem kapott.

Erre kitalálták hogy az ott heverő bőséges Forintból adnak deviza nyilvántartású kölcsönt, mert a devizához sokkal alacsonyabb kamat tartozik. És lőn világosság, kialakult az a speciális magyar kölcsönfajta, amit Forint forrásból Forintban folyósítanak és a folyósítás napján érvényes devizaárfolyamon valamilyen devizára, jellemzően CHF-re vagy EUR-ra váltanak át és utána abban tartják nyilván. Aztán Forintban is kell visszafizetni.

Külön csavar a történetben, hogy a banknál 3 árfolyam van, a deviza vételi, amelyen a bank devizát vesz, a közép árfolyam és az eladási árfolyam, amelyiken a devizát eladja.

A bank a devizában nyilvántartott tőke forintra váltásánál eladási árfolyamot használ, amiből a számítás szerint Forintban magasabb összeg adódik. Amikor az adós által Forintban befizetett törlesztést átváltja devizára, akkor deviza vételi árfolyamot használ, mert ez azt eredményezi, hogy az ügyfélnek több forintot kell adnia a devizáért mint közép vagy eladási árfolyam esetén.

Vagyis minden egyes törlesztéskor a bank megkeresi a vételi- eladási árfolyam különbözetet, az úgynevezett árfolyam rést. Kezdetben ez 1% körül volt a bankoknál, aztán szép csendben 5%-ra emelték fel, jó szokásuk szerint egyoldalúan, és azt mint már tudjuk, nem illik. Egyszerűen szólva a bank egy 100 ezres törlesztőrészlet beérkezése és átváltása esetén az árfolyamrésből keres 5000 Forintot, csak úgy.

Összefoglalva tehát változott az árfolyam, emelték egyoldalúan a kamatot és a kezelési költséget és az árfolyamrést. Minderre a bankárok azt mondják, ez így jó, mert a szerződés szerint ezt meg lehetett tenni.

Hát NEM, NEM és NEM.

A deviza nyilvántartású kölcsön természete

A kölcsön az, amikor egy pénzintézet egy meghatározott összeget (tőke) valakinek(adós) a rendelkezésére bocsájt. Megállapodnak abban hogy ezt a tőkét valamennyi idő alatt, (futamidő) használati díjjal növelve(kamat) az adós visszaszolgáltatja a banknak.

Ha az adósnak Forintot adtak át, az forint kölcsön, ha svájci Frankot, akkor az egy deviza kölcsön.

Neked Forintot adtak át, tehát eszerint Neked, kedves barátom, Forint kölcsönöd van, ezt jó ha észben tartod. Viszont a bankod ezt devizában tartja nyilván, emiatt van az hogy amikor 150 volt a Forint-CHF árfolyam, kevesebbet kellett fizetned mint 220-as árfolyam mellett. Ezt most a bank deviza nyilvántartású kölcsönnek nevezte el. Ezt nagyon egyszerű lenne megváltoztatni, egyszerűen átírhatnánk holnap ezt a nyilvántartási devizát Forintra vagy bármire.

Persze a bank itt valami egészen mást mond. Azt hogy amikor Neked kölcsön adott, akkor ezt ő olcsó CHF forrásból csinálta, amit akkori árfolyamon Forintra váltott. Szerinte amikor Te befizeted a havi részletet Forintban, akkor ő ezért most drágán kénytelen CHF-et venni és abból a forrásait finanszírozni.

Ez szépen hangzik, csak NEM IGAZ. Ez hazugság. Annyi CHF, amennyit a magyarországi bankok állítólag vásároltak, a nyilvános mérlegeikben nem található, sőt a svájci Nemzeti Bank sem adott ide ennyit.

Nézzük a kamat kérdését. Létezik fix kamat, ami a futamidő alatt nem változik. Létezik változó kamat, amikor meghatározott időközönként(kamatperiódus) a bank megnézi, hogy valamilyen referencia kamatláb értéke éppen mennyi és a következő kamatperiódusban ez határozza meg a kamat mértékét.

Fontos hogy sem az adós, sem a bank nem tudja befolyásolni ezt a referencia kamatlábat, tehát ez egy tőlük független érték. Tavaly Angliában több bank vezetőit börtönbe zárták és a bankokat milliárdos (angol Fontban) kártérítésre kötelezték mert valaki rájött, hogy az adósok kárára manipulálják az ottani referencia kamatot, a LIBOR-t.

A kamat mértéke tehát a kölcsönszerződés lényeges eleme, azon változtatni, azzal trükközgetni nem szokás.

Kivételes esetben azt mondja a törvény hogy a felek közös megegyezéssel változtathatnak rajta. A Te szerződésed kamatát a bank több mint a duplájára emelte úgy hogy Téged erről nem kérdezett meg, nem is értesített, csak küldte a magasabb törlesztő részletről szóló csekket.

Arra hivatkoznak hogy azért emeltek kamatot, mert a nemzetközi pénzügyi helyzet úgy alakult hogy kénytelenek voltak ezt tenni.

A baj csak az, hogy ez kizárólag akkor lenne jogos, ha a szerződésbe az elején beleírták volna hogy MILYEN nemzetközi tényező MEKKORA változása esetén mennyivel fogja emelni a kamatot. De a Te szerződésebben ez így nincs beleírva, tehát NEM TÖRVÉNYES az a többszöri kamatemelés amelyet Veled szemben a bank érvényesít. Ezt jól jegyezd meg.

        

Hogyan lettél devizahiteles?

Pénzre volt szükséged valamilyen célod eléréséhez, például házat, lakást akartál venni.

Mint minden ember ilyenkor, elmentél egy bankhoz, vagy volt egy hitelközvetítő ismerősöd és elmondtad hogy pénzre van szükséged.

Számoljunk egy példával:

Kellett Neked 10 millió forint 25 éves futamidőre. Elmondták Neked hogy kaphatsz Forint kölcsönt, ennek a törlesztője 25 évre 120 ezer, meg kaphatsz svájci Frank alapú kölcsönt, aminek a törlesztője 80 ezer lesz.

Gondolom, Te sem vagy a pénzed ellensége, ezért hajlottál arra, hogy azt válaszd, amelyik a kevesebb.

Ismertették Veled a kockázatokat is, elmondták és alá is íratták, hogy tudomásul veszed azt, hogy ha a Frank árfolyama változik, változhat a részlet összege is. Ha óvatosan megkérdezted hogy mennyit, akkor elmondták hogy az elmúlt pár évben ez nem volt jelentős, de kb 10 százalékra készülj fel.

Döntöttél, legyen Frank alapú hiteled. Bevitted a bankba a papírokat amiket kértek, kereseti igazolást, bankszámla kivonatot, felbecsültetted az ingatlanodat amit meg akartál vásárolni.

A bank ezek alapján elvégezte a hitelvizsgálatot, megállapította hogy ki fogod tudni fizetni a havi 80 ezer forintot és a 15 milliós ház elegendő fedezet a 10 millió forint kölcsönre.

Aztán értesítettek: megkapod a kölcsönt. Öröm, boldogság, kitűzték a közjegyzőnél a szerződéskötés időpontját. Elmentél, megírták, felolvasták, nem értettél semmit a névelőkön kívül, de aláírtad, mert mások is ezt csinálták, különben is a bank tisztességes, nem csap be. Bejegyezték a jelzálogot az ingatlanra, majd eljött a pillanat, megjött a számládra a 10 millió FORINT, levonva belőle a folyósítási díjat.

Kifizetted a házat és beköltöztél: Megkezdted a DEVIZAHITELES létformát.

Minden hónapban jött a csekk 80 ezerről, fizetted, laktál, jó adós voltál.

Eltelt pár év, azt mondta a tévé hogy válság van és jött a csekk 100 ezerről, aztán 120, 140, 160 ezer lett a részlet.

Fizettél, de már nem tudtál ruhát venni, turkálóból öltözöl. Már nem jársz nyaralni a családdal, nincs rá pénz.

Hirdeted a házat, nem kell senkinek, mert mások ugyanebben a cipőben járnak. Bementél a bankba hogy csökkentsék a részletet, de először azt mondták hogy 180 Forintos árfolyamon fizesd vissza az egészet. Nem volt rá pénzed, Forint kölcsönt meg nem adtak rá. Ezt ők végtörlesztési LEHETŐSÉGNEK hívták.

Mondták azt is hogy könnyítenek a terheiden, rögzítheted az árfolyamot, ettől csak 140 ezret kell fizetned havonta, de majd öt év múlva a maradékot is ki kell fizetni. Nem érted az egészet, mert a 140 is nagyon sok ahhoz képest hogy 80 ezres törlesztőre szerződtél.

A tévében a bankárok azt mondják hogy ez így jól van, mindennek az oka a válság, a kölcsönt vissza kell fizetni. Bíróságra meg ne menj mert ott minden adós elbukik, mert ez a szerződés amit kötöttél, tökéletes.

Hát NEM! NEM és NEM!

Kezdő rúgás

10 éve is elmúlt már, hogy elkezdtem embereket tanítani arra, hogyan intézzék a pénzügyeiket.
Az elmúlt 2 év fontos kérdései között az ügyfeleim legtöbbször azt teszik fel, mit csináljanak a deviza nyilvántartású hiteleikkel. Nem értik, hogyan kerülhettek olyan helyzetbe, hogy kölcsönt vettek fel, amire mindenki azt mondta hogy jó, aztán eltelt pár év és most itt vannak.
Ez a blog a devizahitelnek nevezett hungarikumról szól, és arról, hogyan lehet kimászni belőle.
Ajánlom mindenkinek barátsággal.