Jogilag ez a devizahitel úgy van...

Banki oldalról azt mondják, a deviza nyilvántartású kölcsön szerződések rendben vannak, a válság az oka annak, hogy megnövekedett a törlesztő részlet, hogy többel tartozol, mint amikor felvetted a deviza nyilvántartású kölcsönt. Ezt mondja a Bankszövetség, annak aktuális elnökei, szakértői.

Ha viszont megkérdezünk FÜGGETLEN jogászokat, erősen átrajzolódik a kép.

Több olyan problémát vetnek fel a szerződéssel kapcsolatban, amelyeket ha elemezgetünk, sehogyan sem jön ki, hogy a szerződés törvényes.

Az alap probléma, hogy ilyen fajta kölcsön nincs. Két jogszabály van Magyarországon, amely meghatározza a kölcsön fogalmát, az egyik a Polgári Törvénykönyv(Ptk), a másik a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény(Hpt)

Mindegyikben az a közös, hogy a kölcsön tőkéje csak az lehet, amit ténylegesen az adós számára átadtak. Nem elfogadható tehát az, ha a tőkének azt a devizaösszeget tekintik, amire a folyósítás napján átváltották a Forint összeget.

Ha ezt a pontot kivesszük a szerződésből, nincs deviza alapú elszámolás, nincs deviza árrés.

Nem fordulhat elő az a lehetetlen és abszurd helyzet, hogy valaki 8-10 év szabályos törlesztés után elvileg többel tartozik, mint amikor felvette a kölcsönt.

A szerződések létrehozásának a menete erősen aggályos több tekintetben. Két részből áll a szerződés, a száz oldalt megközelítő általános szerződési feltételekből(ÁSZF) és az úgynevezett speciális részből. Az ÁSZF-et az adósok általában soha nem látták, bár a speciális részben általában nyilatkoztatták őket, hogy annak tartalmát megismerték, megértették és elfogadják. Tekintve azt hogy sohasem látták, ez nem lehetett igaz. Megjegyzem, ha olvasták volna, a névelőkön túl akkor sem értettek volna sokat belőle, mert nem úgy van megírva hogy azt átlagos ügyfél megértse.

A speciális rész határozza meg a feleket, a kölcsön legfontosabb paramétereit, a tőkét, a kamatot, a kezelési költséget és a törlesztő részletek számát.

Az adós számára érthető mindezekből általában annyi volt, hogy megkapta azt az összeget Forintban, amire szüksége volt, értette hogy mennyi a törlesztő részlet és mennyi ideig kell azt fizetni. Minden más jogi hablaty, ami ezt körbeveszi, számára érthetetlen és értelmezhetetlen volt.

A szerződések speciális részét közjegyző által készített közokiratba foglaltatták. Itt felmerül a közjegyzők felelőssége, akik a bank által megküldött iratmintába beszerkesztették az ügyfél adatait, aztán kinyomtatták, felolvasták és aláíratták a felekkel. A közjegyzői törvény pedig azt előírja, hogy meg kellett volna vizsgálnia a szerződés jogszerűségét és azt hogy a felek szándékát tükrözi-e.

Előírja a Ptk azt is, hogy a feleket is tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek nem megfelelő teljesülése semmisséget okozhat. Vajon voltak-e az adósok a deviza árfolyamkockázatról megfelelően tájékoztatva?

Megfelelő volt-e a tájékoztatás arról, hogy a bank szándéka olyan szerződés létrehozása, amelyben ő a kamatot és a kezelési költséget bármikor bármilyen mértékben megemelheti?

Szerintem ez akkor teljesült volna, ha a kockázatfeltáró nyilatkozatban egyszerűen benne van az, hogy ez egy olyan termék, aminek a törlesztő részlete akár a duplájára is felmehet és rendes törlesztés ellenére lehet, hogy a futamidő felénél többel fog tartozni az adós mint a folyósításkor. Vajon akkor hányan írták volna alá a szerződést? És mivel tény hogy ez az állapot sok kölcsön esetén tényszerűen bekövetkezett, logikailag aláíráskor ennek kellet hogy mérhető valószínűsége legyen. Ha a bank ezzel tisztában volt és ennek ellenére az adóst nem figyelmeztette, nem volt megfelelő a tájékoztatás. Ha meg ők sem mérték fel ezt a kockázatot megfelelően és azért nem figyelmeztették az adóst, akkor szakmai hibát követtek és ezért a BANKOKNAK KELL A KÖVETKEZMÉNYEKET VÁLLALNI, tisztességtelen azt az adósok nyakába varrni.

A kamat és a kezelési költség bank által történő egyoldalú, többszöri emelése is abszolút jogtalan.

A Ptk szabályai igen világosan fogalmaznak abban az ügyben hogy egy megkötött szerződés miként módosítható. Fő szabály szerint közös megegyezéssel, ami itt egyértelműen nem állt fenn soha. Van még egy megoldás, amikor a szerződés előre rögzíti, hogy az egyik fél valamely meghatározott tőle független tényező meghatározott mértékű módosulása esetén meghatározott módon és mértékben változtat valamit.

Például ha az EURIBOR kamatláb 1%-ot megy fölfelé, akkor 1 %-kal fog ügyleti kamatot emelni. Valami ilyesmit próbáltak meg a bankok beleírni, de azok a megfogalmazások homályosak, nem határozták meg korrekten hogy pontosan milyen tényezőnek mekkora változása a szerződés melyik paraméterén pontosan mennyit fog változtatni. Ilyenek vannak beleírva hogy asszongya "nemzetközi finanszírozási környezet változása, pénzpiaci tényezők változása, ingatlan bérleti díjak alakulása, stb...  " Még jó hogy a kóbor kutyák szexualitási indexét kihagyták.

Sok formai dolog sem stimmel a szerződésekben. Például a teljes hiteldíj mutató(THM) kiszámítását és feltüntetését minden szerződésre vonatkozóan előírja a Hpt, a kiszámítás módját kormányrendelet határozza meg. Több olyan szerződést láttam, ahol matematikai hiba miatt nem jó a THM, ez semmisséget okozó probléma.

Amiatt is tud rossz THM lenni egy szerződésben, hogy egy hiteltermék reklám céljára, példa futamidővel és példa összeggel kiszámított értékét automatikusan beírták az összes szerződésbe, pedig a konkrét adós valódi értékeiből adódó számot kellett volna beírni. De ez akkor is semmisségi ok, ha emiatt nem valós a THM a szerződésben.

Ebbe a csoportba tartozó probléma az is, ha valamilyen költséget nem tartalmaz a szerződés, akkor a THM sem lehet jó, mert az összegezi a költségeket. Egyik bank például a deviza árrést felejtette el beleírni a szerződéseibe, ami miatt a szerződéseket semmisnek mondja ki a bíróság a HPT szerint. Abban ugyanis szó szerint az van, hogy SEMMIS az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmaz MINDEN olyan költséget, amelyet az adósnak meg kell fizetnie.

Vannak olyan pontok a szerződésekben amelyeket egyedileg kellet volna megtárgyalni és nem lettek megtárgyalva, csak bele lettek írva. Például az, hogy a bank jogvita esetére kikötötte a pénzügyi választott bíróság illetékességét. Nem tárgyalták meg az ügyféllel, mert akkor el kellet volna mondani, hogy ez a bíróság drágább mint a polgári. Nem annyira a bank és az ügyfél jogvitáinak eldöntésére való, mert főleg banki jogászokból áll. Vagyis ez a kikötés gátolja az adós jogérvényesítését. Ezért ez tisztességtelen kikötés, amiért semmis is.

Gond szokott lenni az aktuális törlesztőrészletek kiszámításával is. Erre is van az úgynevezett annuitás képlet, ami a tőke, a kamat és a törlesztés sorszáma alapján adja ki hogy mennyi legyen az aktuális összeg. Közgazdász barátom, Makkos Albert utánaszámolt sok szerződésnek és kimutatta hogy a bankok gyakran helytelenül számolnak törlesztőrészletet. Ugye Neked is az a tipped, hogy tízből tízszer az adós kárára tévedtek? Nyertél! 

A teljesség igénye nélkül ezek a leggyakoribb problémák. Ebből viszont bőven kiderül, hogy nem szabad látatlanban feltételezned sem azt, hogy a bank tisztességes és nem akar becsapni, sem azt, hogy nem fog hibákat elkövetni a számolásokban.