Felszállt a fehér füst a Kúria kéményéből, de ez most jó vagy nem jó???

És lőőőőőn, világosság helyett egy kúriai jogegységi határozmány, ami a keresztségben a 2/2014 PJE határozat nevet viseli és a nagy beharangozás szerint ez aztán majd jól megoldja a helyzetet.

Először a szöveg, a la natúr:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.

3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.

A Kúria az EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.

Budapest, 2014. június 16.

Nézzük mi a tartalom:

1. pontban:

az én értelmezésem szerint az van, ha az adós szerződéskötés előtt nem kapott átlagember számára érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról, akkor annak tisztességtelenségét lehet vizsgálni. És a tisztességtelenség fennállása részben vagy egészben a szerződés semmisségét okozhatja.

A bank csak a fejezet első részét fogja elolvasni, azt hogy az árfolyamkockázat adósra terhelése a fő szolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, ezért a tisztességtelensége fő szabályként-nem vizsgálható. 

Namost az van hogy ha akarom vemhes, ha akarom nem. Szerintem a korrekt tájékoztatás átlagos ember számára az lett volna, hogy : apuskám, ez a szerződés olyan árfolyamkockázatos, hogy a duplájára mehet a törlesztőrészleted. Szerinted volt olyan bank aki ezt írta le? Naugye. Márpedig ha nem volt megfelelő a tájékoztatás, akkor a második fejezetrész értelmében el kell térni a fő szabálytól és bezony vizsgálni kell a tisztességtelenséget az árfolyamkockázat ügyében.

2. pontban

asszongya: ha a szerződésben az egyoldalú szerződésmódosítás meghatározása nem felel meg a 2/2012 PK véleményben leírtaknak- egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve- akkor az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, ezért a szerződés semmisségét okozza.

Ez kemény cucc, mert több száz olyan jogerős ítélet van már, amelyben az egyik semmisségi ok pont az volt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének definiálása finoman szólva nem volt megfelelő, nem finoman selejt.

Ezzz durva!!! Sejteni lehetett az ítélkezési gyakorlatból, hogy ez kulcsfontosságú pont lészen, de gyakorlatilag ezzel minden szerződést ki lehet végezni a bíróság előtt.

3. pontban 

asszongya, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása a számításokban tisztességtelen, ezért MNB középárfolyamon kell elszámolni. Na bumm, akkor mi van? Ez egy 100.000 Ft-os törlesztőrészleten 2-3 ezer Forint csökkenést eredményez.

Sokkal érdekesebb, hogy ezzel  egyértelműen meghatározzák, hogy az árfolyamrés az költség. De a szerződések ezt sohasem tartalmazták. Viszont a Hpt meg elég egyértelműen kimondja, hogy ha a szerződésben nincs feltüntetve MINDEN költség, akkor abbiony semmis.

Ez azért érdekes, mert a született semmisségi ítéletek indoklásában ez is szinte kivétel nélkül benne volt.

Összességében: 

Ha eltekintünk a kétértelműségtől, akkor ez a jogegységi határozat erős alapot teremt arra, hogy az az adós, aki egy jó keresettel és egy jó ügyvéddel bíróság előtt megtámadja a devizahiteles szerződését, a bíróság könnyebben mondja ki egy-három pont alapján a szerződés semmisségét.

Aki nem megy bíróságra, annak a számára ez a jogegységi döntés jelen állapot szerint SEMMIT nem jelent, nem segít rajta.

Tóth Sándor

devizahitel specialista

Díjmentes konzultáció igénylése:  devizahitelfelszamolas@gmail.com,  20/ 9473 626

A Kásler-ügy vagy nem ügy

Megint nem a lényegről beszél a sajtó

A sajtóban a Kásler ügy és az ebből következő kúriai jogegységi határozattal van elfoglalva. Ez konkrétan a devizahitel szerződésekben az árfolyamrés alkalmazásának a tisztességtelenségéről szól. Ez egy átlagos szerződés esetében százezer Forintos nagyságrendű tételt érinthet, ennyivel csökkenhetnek az adós terhei.

A valódi probléma azonban nem az árfolyamrés alkalmazása vagy annak a mértéke, és a tét nem is ennek az összegnek a visszatéríttetése a bankokkal.

A fő probléma a teljes szerződés semmissége, ami azért erősen összefügg az árfolyamréssel, de annál sokkal fontosabb, mivel a semmisség tétje az adósok jelenlegi nyilvántartott tartozását lefelezheti.

Vagyis az árfolyamrés, a deviza vételi és eladási árfolyam alkalmazása a kölcsönszerződésben még nem volna generális probléma. A baj az, hogy ez a költség nem volt feltüntetve egy szerződésben sem, ami a Hpt szerint SEMMISSÉGET eredményez.

Mivel a költségek között az árfolyamrés nem szerepelt, ezért az ott feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) sem lehet jó, ami miatt a szerződés szintén SEMMIS.

És mivel a bank a futamidő közben az árfolyamrést, a kamatot és a kezelési költséget többször egyoldalúan felemelte, amihez a szerződés nem tartalmazott szabályos felhatalmazást, a SEMMISSÉG a Ptk alapján is megállapítható.

Ezeket a semmisségeket a bírói gyakorlatban már több száz ítéletben elismerték, tehát szerintem ez a fontos kérdés, nem önmagában az árfolyamrés kérdésköre.

Ha a Kúria jogegységi határozatot hoz, akkor mindezen pontoknak meg kellene benne jelenni, azért hogy jogilag tiszta helyzetet teremtsenek. Ebből kiindulva a parlament törvényben is szabályozhatná ezt a kérdéskört, mivel a törvény minden bankot kötelezhetne a tisztességes elszámolásra és nem kellene az adósoknak egyenként bíróságra menni és ugyanazon szerződéseket újra és újra megbuktatni.

Ameddig ezt ilyen módon törvénnyel nem kényszerítik ki, az egyetlen járható megoldás az, ha az adós keres egy hozzáértő ügyvédet és mielőbb elindítja a saját perét.