Feleim!
Mi a megoldás iránya?
A józan paraszti észt kell elővenni és megnézni, hol vesz fel a joggal párhuzamos irányt?
Miért írta alá az adós a deviza alapúnak nevezett kölcsönt a Forint kölcsön helyett?
1. Azért, mert egy bankba ment be kölcsönért.(nem szatócshoz vagy uzsoráshoz) A bankok egészen addig tisztességes, hozzáértő cég hírében álltak. Kölcsönt kért, amiről egész addigi életében azt tapasztalta, hogy ő kéri, a bank megvizsgálja a jövedelmét és a fedezetét, minősítik. Lesz egy meghatározott részlet egy meghatározott futamidőre, és a végére elfogy a kölcsön. Ilyen már volt neki, felvette, visszafizette. TELJES JOGGAL FELTÉTELEZHETTE, HOGY MOST IS ILYET KAP, MIVEL A SZERZŐDÉS NEVE ÉS A LÉTREJÖVETEL KÖRÜLMÉNYEI UGYANAZOK VOLTAK!
2. Azért, mert a banki kalkulátor programmal kiszámolták neki hogy pl 10 millió Ft törlesztője deviza alapon 80 ezer, Ft alapon 130 ezer Ft. Ebből adódik, hogy ez a 240 hónap futamidővel szorozva 19.2 millió teljes fizetendővel szemben 31.2 milliót jelent.
Ez 12 millió Ft különbség, ez elég nyomós érv, nemdebár?
Olyannyira, hogy sokan a futó Ft hiteleiket kiváltották devizásra, mert ők is szerettek volna kevesebbet fizetni. A bankok és a közvetítők marketing gépezete milliárdokat költött reklámdíj és értékesítési jutalék formában arra, hogy mindenkihez eljusson az információ. Folyt a televízióból, a sajtóból és ezt mondták pénzügyi tanácsadók is. Ennek meg is lett az eredménye.
3. SENKI nem beszélt arról, hogy a szerződésekben 2 sorban megemlített árfolyamkockázat mit jelent, mit okoz. A CHF árfolyam alakulását max 5 évre visszamenőleg mutogatták. Az óvatosabb ügyfelek firtató kérdéseire azt kellett válaszolni, hogy max 5-10 %-kal mehet a törlesztő részlet fel(vagy le). Meg hamarosan Euró lesz nálunk is, ebből nem lehet baj. Akarja ezt az alacsony törlesztőt, vagy tényleg hülyének tetszik lenni és Forintost kér?
Egyértelmű nyomást fejtettek ki a hitelfelvevőkre, hogy devizásat válasszanak. Több pénzintézet a scoring egyéb feltételein is lazított, nem firtatták a jövedelem mértékét azzal a szöveggel, hogy a magyar ember úgyis többet keres, mint amennyiről papírt tud mutatni. Volt olyan is, hogy egyáltalán nem néztek jövedelmet. A fedezeteket sem nézegették nagyítóval, arra biztatták az értékbecslőket, hogy nem kell szőrözni. 2006-ban Dr Róna Pétert egy tv vitában Patai Mihály és Surányi György képletesen lehülyézte, mert Róna professzor azt találta mondani, hogy ebből nagy baj lesz, ez hibás koncepció és hibás termék, nem szabad elterjeszteni. Elhallgatták a szomszédos országok híreit, az osztrák tilalmat, a svájci nemzeti bank elnökének az MNB elnökéhez intézett írásbeli figyelmeztetését. Miért is?
3. No, ebből együttesen lett a hatalmas kihelyezés, Király Júliával szólva a túlhitelezés. Az egyén szintjén is, meg a társadalom szintjén is. A kérdés, ki lehet a felelős? Az adós, aki annyi kölcsönt vesz fel, amennyit ad neki a bank? Vagy a bankrendszer, aki csak azt tartotta szem előtt, hogy deviza alapút kihelyezni a lehető legtöbbet. Vajon azért, mert ez a bankoknak rossz volt? Ugyan, kérem.
4. Ez egy országos méretű megtévesztés, szélhámosság volt, amit a pénzügyi körök indítottak be, tudva azt hogy a CHF és a többi deviza hamar el fog szállni a Forinttal szemben. Azt hogy a politika és a bankok felügyeleti szervei, a PSZÁF és az MNB miért vállalt cinkosságot? Azért, mert a hitelezéssel vásárlóerő teremtődött, ami a gazdasági növekedés látszatát keltette, pedig a valóságban csak egy hitel lufit fújtak jó nagyra, aminek meg tudhatóan az a természete, hogy egyszer csak kipukkad.
5. Mivel támadható az adós szintjéről ez a tökéletesnek látszó szélhámosság? Azzal, hogy indokolatlanul vételi és eladási árfolyammal számolt a bank, már nem. Azzal, hogy többször egyoldalúan felemelték a kamatot és a fedőneves kamatként működő kezelési költséget, már nem. Ezt a Kúria és a kormány elintézte, mondván hogy az ezekből felszámított többletköltségeket a bankoknak ki kell számolni és vissza kell adni, mert tisztességtelen. Csak ez volt a tisztességtelen vagy a megtévesztő?
Dehogyis, kérem!
A Kúria 2/2014 PJE határozata kimondja:
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
A Ptk általánosan előírja a szerződésekre vonatkozóan, hogy a szerződésnek a felek közös, egybehangzó akaratát kell tükröznie.
EZT AKARTA AZ ADÓS? FRÁSZT!!!
Megtévesztő volt a "kölcsön" megnevezés, mert ezzel azt sugallták, hogy ez ugyanolyan, mint amit ő Forint kölcsönként már ismer.
Megtévesztő volt a tény, hogy a bank a jövedelem és a fedezet oldal vizsgálata után odaadta neki a tőkét. Pedig a pénzügyi körök tisztában voltak vele, hogy az árfolyamsáv eltörlésével milyen mértékben nőhet a CHF árfolyam. A bankok tisztában voltak a duplára növekvő törlesztő részlet és tőke bekövetkezésével, legfeljebb a pontos időintervallum volt némiképp bizonytalan.
Ennek a kockázatnak a feltárása akkor lett volna megfelelő, ha szó szerint beírják a szerződésbe hogy bekövetkezhet a részletek és a tőke 100%-os vagy nagyobb arányú megnövekedése.
NEM ÍRTÁK BELE! Azért nem, mert akkor az adós igen nagy valószínűséggel NEM VÁLASZTJA EZT A TERMÉKET!
A kockázat megfelelő kezelése banküzemi oldalról úgy lett volna megfelelő, ha a havi részletet nem engedik a jövedelem 15%-a fölé, a tőkét pedig a fedezet ingatlan értékének a 30-40 %-a fölé.
Ha ez így történt volna, a hitelek száma töredéke volna a mainak és az átlagos összeg is sokkal kevesebb lenne.
Tehát a támadás lényege:
A szerződés NEM az adós akaratát tükrözi, mert a termék lényeges és fontos tulajdonságait a bank elhallgatta illetve az adóst ezen lényeges tulajdonságok tekintetében megtévesztette.
Az árfolyam kockázatot a szakértőnek minősíthető bank nem tárta fel, nem értelmezte, hatását nem mutatta be, így a laikus adóst egy helytelen döntés meghozatalára bírta rá, egyszerűbben szólva becsapta. Súlyosbító tényező, hogy az elhallgatott hatások és jelenségek a BANKNAK kifejezett gazdasági ELŐNYT idéztek elő, az ADÓSNAK viszont kezelhetetlen HÁTRÁNYT okoztak. Ez is határozottan valószínűsíti a SZÁNDÉKOSSÁGOT a bank részéről.
Ugyanígy az is a szándékosság mellett szól, hogy a bankok nem viselkedtek partnerként, az árfolyam emelkedésével járó többlet terhet folyamatosan teljes mértékben ráterhelték az adósokra.
Emiatt felmerül az adósok részéről a szerződés teljesítésének a LEHETETLENSÉGE.
Kérdés ugyanis, hogy kötelezhető-e bármelyik adós a dupla vagy nagyobb törlesztés megfizetésére, ha a fizetése nem nőtt? És ha a bank valószínűsíthette, hogy a részlet nőni fog, a fizetés meg nem, akkor miért adott akkora összegű tőkét és miért engedélyezte a törlesztés szerződéskori mértékét.
Tehát, Feleim, a kulcsszavak: akarati hiba, elégtelen tájékoztatás, elégtelen kockázatfeltárás, elégtelen kockázatkezelés, vérmesebbeknek megtévesztés, csalás.
Egy jó ügyvéd egy jól szerkesztett keresettel mindezek alapján el tudja érni a semmisséget minimum a deviza elszámolás, de lehet hogy a teljes szerződés tekintetében.
Ez a jelenlegi adósmentő törvény alatt is működik.
Léteznek olyan ügyvédek, akik kidolgozták az ezen alapokon nyugvó kereseteket.
Tóth Sándor
Díjmentes konzultáció igényelhető: devizahitelfelszamolas@gmail.com 20/ 9473 626
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.