A (f)élelem bére

Ma hívott fel egy régi ismerősöm. 

Azzal kezdte a beszélgetést hogy már hónapok óta olvassa a blogot és a facebook-on az írásaimat a devizahitelek megoldásairól, de eddig nem mert felhívni.

Visszakérdeztem, jól értettem-e amit mondott, majd én kérdeztem meg, mitől fél.

Kapaszkodj meg. Azt mondta, ők eddig egész életükben minden fizetési kötelezettségüket határidőre teljesítették, soha nem csúsztak még a villanyszámlával sem. Három éve jóformán éheznek(!), annak ellenére hogy mindketten dolgoznak, túlmunkát vállalnak azért hogy be tudják fizetni a devizahitelük duplájára dagadt 120 ezer Forintnyi törlesztőrészletét. És félnek,  hogy MIT FOG SZÓLNI A BANK, ha a jövő hónapban nem fogják tudni befizetni, mert egyikük belebetegedett a hajtásba és munkaképtelen lett. Tartalékuk már rég nincs, segítségük se. 

Félnek mit fog szólni a bank, félnek mit fognak szólni az emberek, félnek hogy a két kezükkel, de hitelből épült házból kiteszik őket. És nincs hová menniük. 

Ilyenkor jut eszembe az, hogy a Bankszövetség elnöke azt mondta, a hitelfelvevők is felelősek, senkinek nem tartottak pisztolyt a fejéhez hogy devizahitelt vegyenek fel. Nem, tényleg nem. Csak az egyszerű, laikus ember bement a BANK-ba, ahol állítólag értenek a pénzhez és kért kölcsönt hogy építkezni tudjon. Ott azt mondta neki a BANK-os, hogy jó a jövedelme, jó lesz a fedezete amit felépít, tud neki ennyit kölcsön adni. CHF alapon X törlesztővel, Forint alapon 1,5X törlesztővel. Nem értette, miért van ez, csak azt látta, hogy az egyik sokkal kevesebb. Ha rákérdezett, nem lesz-e ebből baj, azt mondták, dehogy lesz, nézze meg, a CHF évek óta áll mint Katiban a gyerek, esetleg fölmegy 10%-kal, de nézze, akkor is milyen jól jár...

Akinek Forintos hitele volt, azt meg felhívták, hogy váltsa ki devizással, mert sokkal kisebb lesz a részlet. A BANKból hívták, vagy a bank megbízottja, egy hitelközvetítő.

Szóval akkor nem tartottak pisztolyt a fejéhez? Nem, azt nem, de a tévében is egy rakás olyan reklám ment rengeteg pénzért hogy vegyél fel devizahitelt...

Biztosan azért, mert ez a bankoknak nem volt jó. Azért költöttek százmilliókat a devizahitel marketingjére.

Most hogy balhé van, amit a BANK tudott előre hogy így lesz, mossák kezeiket. Őket százmilliárdokból konszolidálják, nehogy tönkremenjenek, az adós meg fél, mit fog szólni a bank, ha a jövedelme 70%-át már nem tudja odaadni törlesztésre.

FÉL, HOGY ELVESZÍTI A BECSÜLETÉT, MERT NEM TUDJA TELJESÍTENI A KÖTELEZETTSÉGÉT! 

A FRANCBA EMBEREK! GONDOLKODJUNK!

Ha valakinek félnivalója lehet a becsülete miatt, az nem az adós, hanem a BANK.

Az ügyfél 2 szám miatt írta alá a számára teljesen érthetetlen jogi hablaty szerződést. Mert ott volt hogy hány hónapig havi mennyi Forintot kell fizetnie. A többit nem értette, de megbízott a BANK-ban. 

Ha a bank tudta, hogy ennek a szerződésnek ez lesz a következménye, akkor CSALÓ, HAZUG, ÁLNOK, mert becsapta az adóst, akinek nem az volt a szándéka, hogy 5 év múlva dupla törlesztést fizessen és többel tartozzon mint az elején. A TISZTESSÉGES KOCKÁZATFELTÁRÁS AZ LETT VOLNA HA EZT MEGMONDJÁK NEKI, HOGY ILYEN ELŐFORDULHAT! Biztos vagyok benne, ha ez így történik, nem sokan vesznek fel devizahitelt. Ez ebben az esetben szerintem tudatos megtévesztés, csalás, bűncselekmény.

Ha a bank nem tudta hogy ez bekövetkezhet, akkor gondatlanul egy veszélyes, az ügyfél céljára alkalmatlan, ismeretlen kockázatú, vagyis HIBÁS terméket adott el az adósnak. Ezért a felelősséget és a származékos kárt a BANKNAK kellene viselnie, NEM az adósnak.

Tehát, feleim, aki már fuldoklik közületek a törlesztés súlya alatt, az menjen oda a bíróságra egy jó ügyvéd által szerkesztett jó keresettel és be fogja tudja bizonyítani, hogy ez a szerződés, ami neki van, jogilag hibás, ezért semmis. Igazságot a bíróság sem tud szolgáltatni, de jogot igen. 

És ha semmis a szerződése, akkor a bankot a jog eszközeivel rá lehet kényszeríteni egy tisztességes elszámolásra.

NEM AZ A BECSTELEN AKIT RÁSZEDTEK, BECSAPTAK, HANEM AZ, AKI RÁSZEDETT ÉS BECSAPOTT JÓHISZEMŰ EMBEREKET.

FELEIM, BÍRÓSÁGRA FEL!

Tudom, sok volt a nagy betű, de nálam ez kiverte a biztosítékot. Méghogy Ő fél...azt a kutyamegamacska! 

Vihar az aláírások körül, avagy az ügynök (aláírásának) halála

Gömbölyödik a balhé az autókölcsön szerződések aláírása körül. Ugyanis a Hpt, vagyis a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény egészen pontosan meghatározza azt, hogy egy pénzügyi vállalkozás, például egy autókölcsönöket nyújtó cég a kölcsönszerződések aláírásának jogát hogyan delegálhatja.

Világosan és félreérthetetlenül az van odaírva, hogy kizárólag a kiemelt ügynöki vagy kiemelt többes ügynöki megbízással lehet aláírási jogot delegálni, amelyet a PSZÁF-nak, illetve most az MNB-nek be kell jelenteni.

Az autókereskedők, akik az esetek nagy többségében aláírták a kölcsönszerződést, ilyen megbízással nem rendelkeztek. Az MNB erről vezetett listáján pedig bárki megnézheti, melyik kereskedőnek volt avagy nem volt kiemelt ügynöki státusza.

A jogosultság nélkül aláírt szerződést a polgári jog úgy tekinti, hogy nem jött létre érvényesen, vagyis semmis. Teljesen mindegy hogy mi a tartalma, deviza vagy Forint alapú, mi a kamata, mi a kezelési költsége.

A létre nem jött szerződésnél pedig a feleknek az eredeti állapotot kell helyre állítani. Ez azt jelenti, hogy az adósnak azt a Forintban számított tőkét kell visszafizetnie, plusz a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve. Ebbe minden olyan pénzt bele kell számítani, amit az adós bármilyen jogcímen megfizetett.

Ha meg már többet fizetett, mint amennyi ezzel a számítási módszerrel jár, akkor a többletet vissza kell adni neki. 

A dolog pikantériája, hogy az egyik perben a Lombardnak sikerült felperesi pozícióból buknia a szabálytalanul aláírt kölcsönszerződéssel. Az történt, hogy az adósnak a vége felé járó deviza alapú autókölcsöne volt, amit rendesen fizetett. Az autót ellopták, és mivel volt casco biztosítás rajta, a Lombard besöpörte a kártérítést. De ez nem volt elég, kiszámolta hogy az adós ezen felül még több millió Forinttal tartozik és követelte tőle, hogy fizesse meg. Majd pert indított ennek érdekében az adós ellen.

Csak visszanyalt a fagyi, mert az adós ügyvédje kiszúrta, hogy a szerződés szabálytalanul lett aláírva a kereskedő által, és másodfokon jogerősen megnyerte a pert. Ezután el is indították a Lombard ellen az elszámolási keresetet, amiben kérik hogy a semmis szerződésre jogalap nélkül megkapott pénzt adják vissza az adósnak.

Ugyan Magyarországon nincs precedens jog, de az a tendencia látszik már a bírósági ítéletekből, hogy ezek a perek így fognak záródni. Mindenki számára adott tehát a feladat, kölcsönszerződést elővenni, aláírást ellenőrizni. És ha nem szabályos, akkor fussunk neki bátran a pernek, nyerni fogunk. Persze olyan ügyvédet keressünk, aki járatos ebben az ügytípusban.

Segítség, semmis lett a "devizahitel" szerződésem!!!

Délután hallgattam valami rádiót a kocsiban és pont egy jogásznak titulált valaki beszélt arról, hogy szerinte milyen bajba kerül egy devizahiteles abban az esetben, ha a bíróság a "devizahitel" szerződését semmisnek ítéli. Merthogy akkor azonnal vissza kell fizetni a "teljes tartozását".

Hát kedves feleim, soha ne érjen titeket annál nagyobb baj, mint az, hogy ezt a szerződésnek nevezett förmedvényről a bíróság kimondja azt hogy SEMMIS. Akkor kapd fel a családot, vidd el őket egy jó étterembe és hívd meg őket egy pezsgős vacsorára. ÜNNEPELJÉTEK MEG!

A Polgári törvénykönyv ugyanis azt mondja, hogy a semmis szerződés alkalmatlan joghatás kiváltására. Vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha semmi sem történt volna. Jelen esetben az adós kapott a banktól X Forintot, akkor X Forintot kell visszaadnia. Ebbe viszont az összes Forint összeg beleszámít, amelyet az adós eddig megfizetett bármilyen jogcímen a banknak. Tehát a tőke, kamat, kezelési költség, késedelmi kamat, hitelbírálati díj, folyósítási jutalék, minden. Ezt ki kell számítani, össze kell adni és összehasonlítani vele a banktól ténylegesen megkapott összeget.

Egy rakás olyan szerződést láttam már, ahol az adós például kapott 10 millió Forintot és már 12 milliót törlesztett vissza. Ilyenkor bizony a bank köteles a többletet visszafizetni az adósnak, sőt erre még egy jegybanki alapkamatot is meg kell fizetnie, hiszen a semmisség a bank miatt következett be.

Sőt, ha az adóst egyéb kár érte, azt meg is kell neki téríteni. Tehát ha valakinek elvették az autóját vagy a házát és potom pénzért elárverezték, akkor őt kár érte, amiért kártérítés jár neki.

Ha az adóst KHR listára tette a bank, azonnal le kell onnan vennie. A hitelszerződéssel együtt semmis lesz a jelzálog szerződés is, vagyis a bank köteles azonnal kiadni az engedélyt a jelzálogjog törlésére.

Ezért ha az a helyzet áll elő, hogy a semmisség megítélésekor az adós még nem fizette vissza az összes megkapott pénzt, akkor a maradékot valóban vissza kell fizetnie. Erre viszont kérhet a bíróságtól haladékot, részletfizetést és ennek a kérésnek a bíróság valószínűleg helyt fog adni. Azért, mert az adós nem tehet róla hogy a bank egy semmis szerződést állított elő. Tehát nem lenne méltányos, ha lehetetlen helyzetbe hoznák az adóst a bank hibája miatt.

Az adós persze kérhet kölcsönt erre a visszafizetésre akár egy másik banktól is, hiszen az ingatlana már tehermentessé vált, lekerült a KHR listáról ha feltették, és így ha van megfelelő jövedelme, akkor a hitelképessége helyreállt.

Vagyis kedves Feleim, ne higgyetek a károgásnak, ijesztgetésnek, rémhírterjesztésnek. Aki egy jó ügyvéddel nekifut a semmisségre irányuló pernek, egyre nagyobb valószínűséggel nyerhet. És akkor meg tud szabadulni a deviza alapú elszámolás és a jogtalan kamatemelések okozta tehertől és valóban csak annyi pénzt fog visszafizetni a hitelezőjének, amennyi tisztességesen jár.

A bankot beperelni nem kell félnetek, jó lesz. Punktum!

Már megint az autóhitel avagy a tökös csajok esete a végrehajtóval

Történt egy szép nap, hogy a Lombard egy autószállítóval egy vidéki városból fényes nappal megpróbált ellopatni egy általa finanszírozott autót. Ez most nem jött be neki, mert a tulaj felhívta azokat a tökös csajokat, akik hobbiból elzavargatják az ilyen típusú lopós behajtókat. 

Gyorsan besprinteltek a rendőrségre, azonnal tettek egy feljelentést ismeretlen tettes ellen lopás bűntette ügyében. A rendőrök vagy 50 km távolságban fel is tartóztatták a trélert és szépen visszakísérték a városba. Hiába mutatta a megbízó papírkáját, hogy ő fel van arra hatalmazva a bank által hogy ezt az autót bárhonnan elvigye, kihallgatták gyanúsítottként lopási ügyben. Szerintem szar rossz napja volt.

Mi ebből a tanulság? 

Az autó egy kölcsönszerződés fedezete, de a tulajdonosa az adós. Bele van írva a forgalmi engedélybe. A törzskönyvbe is, amit a bank többnyire letétként őriz. Ennek a jogi alapja az autóra a bank által szerződésben alapított vételi jog vagy más néven opciós jog. Ez érvényesen 5 évre köthető és nem hosszabbítható meg.

Ha az ügyfél 5 éven belül valamikor nem fizet, akkor a bank felmondhatja a szerződést és élhet a vételi jogával, ami azt jelenti hogy egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti az autó tulajdonjogát. Aztán a nevére kell íratnia és lesz egy forgalmi engedélye meg egy törzskönyve, hogy az autónak immáron ő, a bank az új tulajdonosa. 

Ez az a pont ahonnan jogos az hogy a bank tulajdonával szabadon rendelkezhet, felszólíthatja az adóst hogy a kocsit szolgáltassa vissza. Esetleg elvitetheti közterületről. Magánterületről még ilyenkor sem, tehát lezárt udvarról, garázsból nem.

Ha a vételi jog 5 éve lejárt, akkor felmondhatja a szerződést, de az autót elvinni csak jogerős bírói határozattal lehet(ne) bírósági végrehajtónak.

Gratulálunk és köszönjük az aktivista hölgyeknek, Molnár Renátának és Lupkovics Évának,

hogy időt és energiát nem kímélve bátran kiálltak a behajtó ellen és fényes győzelmet arattak.

A győztes csapat(KÖSZ,CSAJOK!)

Van élet a hitel felmondása után, vagy megkeserít(het)i a behajtó?

Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy fizetési késedelembe estek, vagy már fel is mondták a kölcsönüket és a behajtó, szépen szólva követeléskezelő cégek pszichológiai hadviselés szinten zaklatják őket.

Először is a követeléskezelés, a behajtás nem egyenlő a végrehajtással.

A végrehajtás a Végrehajtási törvényen alapuló cselekmények sorozata, amelyre az önálló bírósági végrehajtó, a NAV végrehajtó, és végrehajtói társulások jogosultak. Ők kizárólag bíróság által jogerősen megítélt vagy adók módjára behajtandó követeléseket érvényesítenek, a Vht. által szabályozott módon. Nekik joguk van az adós bankszámlájáról inkasszálni, jövedelem letiltást eszközölni, ingó és ingatlan vagyont lefoglalni, elárverezni. Ebből a célból joga van magánterületre belépni akár hatósági segédlettel vagy zárfelnyitás útján is. Természetesen az adósnak itt is vannak jogorvoslati lehetőségei, benyújthat végrehajtási kifogást, kérheti az eljárás felfüggesztését, de ehhez már érdemes jogi segítséget igénybe venni, itt már nem babra megy a játék. A végrehajtót muszáj beengedni ha az ajtó előtt áll, a tértivevényes leveleit meg át kell venni, mert ha nem veszed át, akkor is úgy veszik mintha átvetted volna.

A követeléskezelés vagy behajtás magáncégek által végzett tevékenység, ami jellemzően kölcsön vagy számlatartozás kifizetésének az elősegítését célozza. A követeléskezelők munkatársai nem rendelkeznek több joggal és kötelezettséggel mint az adósok. Nem alkalmazhatnak semmiféle kényszert, nem léphetnek magánterületre engedély nélkül, nem vehetnek magukhoz magántulajdont. Azért gyakran előfordul, hogy a jogosultság hiányát határozottsággal és a munkatársak testtömegével szeretnék pótolni. Tájékozott adós ellen viszont nincs sok esélyük.

Első és legfontosabb dolog, ha fizetési késedelembe fogsz esni, (már előtte) tértivevényes levélben írnod kell a banknak hogy ez fog történni,  és írd oda az okot. Az nem bűn, ha a dupla törlesztőrészletet nem tudod kifizetni, mert a család jövedelme már nem elég rá. Az sem, ha elveszítetted a munkahelyed és pillanatnyilag az a fontosabb feladat hogy ételt vegyél és kifizesd a villanyszámlát. Írd le mennyit tudsz fizetni és kérd meg a bankot hogy segítsen. Ne lepődj meg ha elküldted a levelet és a felszólító levelek meg csak jönnek, a bank nagy ház, eltelik egy kis idő, amíg a Te leveled eltalál valakit, aki válaszol, addig a másik ember vagy gép, akinek az a dolga, küldi a fizetési felszólítókat.

Szokták telefonon is hívni a késedelembe esett adóst. Ez azért teljesen haszontalan, mert bár rögzítik a beszélgetést, az elhangzottak nem befolyásolnak semmit, az ott elhangzottak nem minősülnek jognyilatkozatnak. Maga a hívás menete is érdekes, mert felhív egy kijelzés nélküli számról valaki, aki bemutatkozik hogy ő a bank képviselője és az azonosításhoz mondd meg a születési helyed és anyukád nevét. Személyes adatot telefonban azért nem illik kérdezni, mert nem tudhatod, ki van a másik oldalon, bárki mondhatja hogy a bank képviseletében hív. Ja és azt is mondja, hogy minőségbiztosítási célból rögzíti a beszélgetést.

Ha nem akarsz vele beszélgetni, mondd meg neki hogy egy ismeretlennek nem szeretnél személyes adatokat kiadni, ha tényleg a banktól hív, biztos tudja a címedet, írja le tértivevényes levélben amit mondani akar és fogsz rá válaszolni. Ha érdekel amit mond, azonosítsd magad, de szólj hogy Te is rögzíted a beszélgetést, most indítod a felvételt, tényleg indítsd is el, ha van a telefonodban hangfelvevő, aztán szólj hogy tessék, hallgatjuk. Valószínűleg nem erőlteti tovább. Az első hívás alkalmával mondhatod hogy igen, tudod hogy tartozol, tudod hogy késel a fizetéssel, erről írtál egy levelet, arra válaszoljanak írásban, addig ne hívjanak.

Ha ezek után is hívogatnak, nyugodtan mondd azt hogy csak írásban vagy hajlandó kommunikálni, kérted hogy ne hívjanak mert legközelebb feljelented zaklatásért. Ezt főleg a vasárnap reggel hét órai vagy az este kilenc órai hívások után esedékes, ha pont felébresztette a nehezen elalvó gyereket. Vannak alapvető illemszabályok amiket érdemes betartani. Ha Te akarnál este nyolckor ügyezni a bankkal és a privát számán felhívnád az ügyintézőt, valószínűleg nem repesne az örömtől.

Ha nem a bank hív hanem követeléskezelő, akkor ki kellett hogy adják a telefonszámodat, ami csak abban az esetben jogszerű, ha az eredeti kölcsönszerződésben hozzájárultál. Ha netán nem, akkor ez jogosulatlan adatkezelés is lehet.

Az autó visszavétele is érdekes gyakorlatok mentén működik. Ha Te vagy a forgalmi engedély szerint a tulajdonos, akkor a banknak vagy a képviselőjének nincs joga ahhoz, hogy azt tőled elvegye.

Addig hosszú és rögös az út, ameddig egy adós nevén lévő autót vissza lehet venni. Először is, fel kell mondani a szerződést tértivevényes ajánlott levélben. Ezután élni kell a vételi joggal, tehát a vételi jog érvényesítéséről értesíteni kell az adóst, ugyancsak tértivevényesen. Ezt a kettőt egyszerre is lehet. Majd ezek után a banknak saját nevére kell íratnia az autót, a forgalmi engedélyben ő lesz a tulajdonos. Csak mindezek után rendelkezhet az autóval mint sajátjával és szólíthatja fel az adóst hogy adja vissza. Lezárt garázsból, udvarról még ekkor sem viheti el, mert az birtokháborítás lenne. Ha az adós ezek után nem akarja kiadni az autót, akkor a bank birtokvédelmi eljárásban kérheti, hogy a hatóság segítse elő azt, hogy ő az általa birtokolt  és általad akkor már jogtalanul visszatartott dolgot megkaphassa. Mellesleg a vételi jog öt év után lejár és érvényesen nem is lehet meghosszabbítani a Ptk szerint, tehát a bank 5 év után ezen az úton nem tudja az autót elvenni.

Ehhez képest általában 2-3 részlet csúszása esetén(de láttam olyan esetet, hogy valami 8000 Ft körüli állítólag be nem fizetett tétel miatt) jön a két tagbaszakadt ember, becsenget és lobogtatják a papírt hogy ők a bank megbízásából viszik az autót. Először is, nyugi. Nem bánt a bácsi. Az nagyon csúnya lenne ha fenyegetne. Nem árt, ha bekapcsolsz egy kamerát, vagy legalább egy hangfelvevőt. Ne engedd őket az ajtón belülre, beszélj velük a kapuban vagy az ajtóban állva. Ha nem engeded meg, NEM MEHET BE! Nyugodtan nézd meg a papírját amit mutat, kérd el az személyi igazolványukat, hiszen meg kell nézned hogy tényleg kik ők. Vedd fel vagy mondd rá a felvételre a nevüket, adataikat. Mond meg hogy tudomásod van arról hogy tartozol, írtál levelet a banknak amiben jelezted, folyamatban van a hátralék kezelése. Legjobb érv, ha ilyenkor már azt tudod mondani, hogy keresetet adtál be a kölcsönszerződés ellen, a per végéig pedig nem akarsz az autó visszaadásáról beszélgetni. Ha a legkisebb mértékben erőszakos lenne az ember vagy bármilyen módon fenyegetne, azonnal közöld vele hogy menjen el most, vagy rendőrt hívsz. Vedd a telefont és hívd a 112-t, közöld hogy a saját lakásod ajtajában áll két ember akik megfenyegettek, azonnali segítséget kérsz. Erre rendszerint elmennek, de ha megvárják a rendőri intézkedést, vesztett helyzetben vannak. A rendőr igazoltatja őket, megnézi a papírjukat és tisztában van azzal, hogy nincs joguk sem fenyegetőzni, sem bármit elvinni, amit önként nem adsz oda. Ha a leghalványabban is fenyegettek, tegyél feljelentést, ne légy szívbajos.

Az ingatlanok visszavétele hasonlóan bonyolult eset. Az adós a lakás tulajdonosa, benne lakik és a bank jelzálog jog bejegyzésével vonta be a kölcsön fedezetéül. A zálogból kiegyenlítés folyamata itt is a szerződés felmondásával nyílik meg és ha volt szerződés vételi jog alapítására, öt éven belül a bank megteheti, hogy a tulajdonjogot a vételi jog gyakorlásával magához veszi és így válik az ingatlan tulajdonosává. Akkor felszólíthat, hogy ürítsd ki az ingatlant. A bank még ezután is csak birtokvédelmi eljárással, hatósági segítséggel rakhat ki, egyedül nem. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bank eladja a követelést követeléskezelőnek.

Próbálkozhatnak a lakottan történő árverezéssel is, de ez nem növeli a sikeres árverés esélyét. Ki akar megvenni valamit úgy, hogy nem veheti birtokba, mert laknak benne. Nem lehet tudni, meddig tart még a kilakoltatási moratórium, de van egy éves kvóta is, hogy mennyi ingatlant lehet árverezni, nehogy bedöntsék az amúgy is gyenge ingatlanpiacot. Ez most évi 4.5%, tehát ilyen ütemben a jelenlegi állomány több mint 20 év alatt árverezhető el. Tehát emiatt úgy látszik, nem kell annyira rettegni attól, hogy hetek alatt az utcán találod magad. Egyébiránt ha nincs konkrét vevője, a bank nem is nagyon igyekszik kirakni a bentlakót, mert az ingatlan költségei, állagmegóvása, őrzése a nyakába szakad és költeni azt nem szeretne az ingatlanra.

Legjobb ha keresetet adsz be a kölcsönszerződés ellen, mert mindenfajta behajtási és végrehajtási cselekmény felfüggesztését lehet kérni a bíróságtól addig amíg a perben nem születik jogerős ítélet. Ezt a bíróság általában engedélyezi is.

Ha szükséged van segítségre, keress emailben!

Az autó és a devizakölcsön története

Az autó speciális fogyasztási cikk, mert az értékvesztése sajátosan alakul. Pusztán attól a ténytől, hogy kigurult a szalonból és valakinek a nevére írták, már használt autó és ettől elveszíti az értéke 30%-át. Aztán 3 éves korában már csak az új ára 50%-át éri.

Ezért ha kölcsönre vesszük meg és annak fedezetéül használjuk, a normális banki gondolkodás az, hogy kérnek 30% saját erőt, és úgy osztják be a törlesztést hogy a kihelyezett tőkével mindig egyensúlyt tartson az autó gyorsan elkopó értéke.

Ez lenne a normális gondolkodás, de ugye láttunk új autót nulla önrésszel tíz évre behitelezni....

Ez még Forint alapon is veszélyesen néz ki, de ha ezt még cifrázzuk, az az igazi magyar virtus.

Ha deviza alapú kölcsönből valósul meg az autó finanszírozás, ugyanazokkal a problémákkal itt is találkozunk, mint a lakáskölcsönöknél. A deviza árfolyam emelkedése miatt Forintban felértékelődik a tőke és felértékelődik a törlesztőrészlet is. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a bankok hajlamosak voltak itt is egyoldalúan és törvénytelen módon kamatot és kezelési költséget emelni, kijön a mostani helyzetkép.

Kiválasztottad az autót, megnézted mekkora törlesztő részletet tudsz fizetni, ebből mekkora futamidő adódik.Valószínűleg fel sem ajánlották a Forint alapú konstrukciót, de ha mégis, akkor sem választottad, hiszen annak jó 50%-kal több lett volna a részlete. Bevitted a szükséges papírokat a kereskedőhöz,  a bank minősített arra, hogy képes leszel fizetni a havi részleted, aláírtad a szerződést. Többnyire a kereskedő írta alá a pénzintézet nevében, aztán forgalomba helyezték az autót pár nap alatt és már söpörtél is vele haza.

A folytatás már itt sem normális, mert pár év után egyre magasabb részleteket kellett fizetned, amire nem számítottál és aztán eljött a pont, ahol már elviselhetetlenné vált.

De hogyan tovább? Ha szóltál a banknak hogy nem tudod tovább fizetni, kiszámolták, hogy a tartozásod most pont az autó értékének a kétszerese és ha el is tudnád adni a kocsidat, maradna egy csomó tartozásod és nem lenne autód. És mivel túlkínálat van a használt autók piacán, nyomott áron sem akarja vinni senki sem.

Ha visszaadod nekik és ők adják el az autót, még rosszabbul jársz, mert árverésen vagy visszavett autóként csak töredék áron adják el, mert a bankot nem érdekli az hogy Te mennyire jársz rosszul, a maradék tőkét úgy is kamatostul hajtják be rajtad.

Vagyis szűkölködsz, spórolsz, nem eszel rendesen, idegeskedsz...aztán lehet hogy megcsúszol a részlettel, jönnek a telefonhívások, a fizetési felszólítók, aztán három hónap csúszás után becsenget két nem túl szimpatikus alak és közlik hogy a bank megbízásából ők most elviszik a Te autódat. Majd 3 hónap múlva kapsz egy elszámolást, hogy harmad áron eladták az autót, felszámolták neked a késedelmet, a visszavételi költséget, a tárolást, meg még vagy tíz komoly összeget és nagyjából annyival tartozol mint az első napon, amelyet szíveskedjél 8 napon belül megfizetni, mert különben... itt a szankciók felsorolása következik.

Van ennél jobb megoldás?

Szerintem minden megoldás jobb ennél, mert nagyon csúnya veszteséged van. Ha feltételezzük a szerencsésebb verziót, hogy végig tudtad fizetni, akkor is el fogsz keseredni, mibe került Neked ez az autó.

Bizonyítsd be a független magyar bíróság előtt, hogy a szerződésed részben vagy egészen semmis és szabadulj meg ettől az elbaltázott konstrukciótól.

Több dologtól is lehet semmis a szerződésed. Az aláírás jogosulatlanságától, a deviza elszámolástól, a deviza árréstől, az egyoldalú szerződésmódosítástól, rossz THM-től, formai hibáktól. Az opciós szerződésnek öt év a határideje, azt túllépni vagy újra kötni érvényesen nem lehet. Következésképpen a törzskönyvet öt éven túl visszatartani biztosan jogtalan, azon belül is határeset.

A teljesség igénye nélkül ezek a jellemző okok, amelyek miatt a bíróság tömegével minősíti semmisnek az autóhiteles szerződéseket. Nem hallottál erről? Nahát, mi lehet az oka ennek? Talán az hogy a média nem ír erről, pedig EZ ÍGY VAN.

A perelés költségeiről itt most nem akarok írni, erről már van egy bejegyzés, olvasd el ott. Van segítség és el is érheted, írj emailt, ha úgy érzed problémás az autóhiteled.

Pereljek vagy ne pereljek?

Belefutottál a deviza nyilvántartású hitelbe, már minden pénzed a törlesztésre megy, már csúszol a számlákkal, egyre jobban érzed hogy ez nem mehet így tovább.

Mit tehetsz?

Eshetsz kétségbe, szakadékba, mehetsz külföldre dolgozni...stb.

Nekem jobb ötletem van.

Mondja ki a független magyar bíróság hogy a kölcsönszerződésed semmis. És passz.

De tényleg, miért nem pereled meg ezt az elbaltázott szerződést, ami évek óta nyomorgat?

Nézzük csak:

1. Azt mondták a tévében meg a rádióban, hogy az adósok ha perre mennek a bankkal, biztos veszítenek és akkor még rosszabb helyzetbe kerülnek, mert a perköltségek is őket terhelik.

EZT VERD KI A FEJEDBŐL, MERT HAZUGSÁG!

Az igazság az, hogy havonta több száz keresetet adnak be kölcsönszerződések ellen. Valóban vannak rossz gyakorlatok is, rosszul megszövegezett keresetekkel. Igen, azok veszíthetnek. Meg bírói függetlenség is van, tehát bíróságon biztosra menni sohasem lehet.

Három adatot ismerek. dr. Lehmann György siófoki ügyvéd ingyen ad be kereseteket, úgy hogy a honlapján ott van a letölthető iratminta, az ügyfél letölti, beleszerkeszti a saját adatait, kinyomtatva elküldi az irodába. Lehmann ügyvéd úr ellenőrzi, és ha jó, akkor az ügyfél képviseletében beadja a bíróságra. Utána az megy a maga útján, Lehmann úr utána nem megy tárgyalásokra mert a keresetben azt kéri hogy az iratok alapján mondja ki a bíróság a kölcsön szerződés semmisségét. Ebben a rendszerben Lehmann doktor ezernél több keresetet adott már be.

Van két laza szakmai kötelékben jogász társaság, akiknek a munkájáról van információm, ők összesen több mint 2200 keresetet adtak be nagyjából másfél év alatt. E három társasághoz köthetőek a leginkább elhíresült ítéletek, amelyeket kénytelen volt pár sorban a média is említeni. De nem tudok mindenről és mindenkiről, ennél csak több lehet. Az egyik csapatról biztosan tudom, hogy jogerősen még nem vesztett devizahiteles pert, a másikról nincs ilyen adatom.

Akár vicces is lehetne az, hogy az egyik adós kontra OTP  perben, ahol az adós a deviza árrés mint költség fel nem tüntetésére építette a keresetet, jogerősen nyert. Kimondta a bíróság feketén-fehéren hogy a szerződés semmis. De hatályban tartható akkor, ha az OTP az eredeti 1%-os deviza árréssel átszámolja az egészet. Mellesleg a több milliós perköltséget fizeti a VESZTES OTP. Mi jelent meg a médiában? Veszített az adós, mert érvényes maradt a szerződés. Szerinted?

Szerintem nem vicces mert olyan látszatot kelt, hogy nem lehet nyerni a bank ellen. Nem a frászt nem!

Van több olyan facebook-csoport, ahová feltöltik az ítéleteket, meg van zárt levelező lista is, ahol megírják az igazat.

2. Azt mondta valaki, hogy a pereskedés nagyon drága, azt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak.

A per indítási költsége két fő részből áll, az illetékből, ami a bíróság munkadíja és a képviseleti költségekből, ami az ügyvéded munkadíja.

Az illeték fő szabály szerint a perérték 6%-a, maximum 1.5 millió Forint. Ez egy 10 milliós tőkéjű hitelnél lehet 600.000-1.000.000 Forint is, ez tényleg húzós.

De kérhetsz egyéni illetékmentességet arra hivatkozva hogy már nem tudnád ezt kifizetni, kérhetsz illeték feljegyzést is, amikor majd a per végén a vesztes fogja megfizetni. Ehhez kell pár csatolmány, kérelem, jövedelem igazolás. Ezt az ügyvéded segít intézni. Ha nem kéred, biztos nem kapod meg.

Van a keresetnek olyan formája is, amikor kizárólag a részleges vagy teljes semmisség kimondását kérjük a bíróságtól, nekünk ez általában elég is, ebben az esetben nem számítható a pertárgyérték, ilyen esetre a törvény 600.000 vagy 350.000 Ft pertárgyértéket határoz meg, tehát 36.000 vagy 21.000 Ft lesz az illeték.

Szerintem ennyi pénzt lehet találni, ha az ember nagyon akar.

A képviseleti díj is több tényezőből áll. Az első többnyire az ügyvédi konzultáció díja ami az ingyentől a csillagos égig mehet, de jellemzően az ügyvédek 1-2 óra munkadíjat számolnak fel, ez 20-60 ezer Ft körül lehet. Második költség a keresetlevél megszerkesztése és beadása, ami 50-200 ezer Ft körül van, bonyolultságtól és időráfordítástól, no meg a díjszabástól függően.

Ha elindul a per, szoktak tárgyalási díjat kérni, óradíjtól függően és persze költségtérítést ha utazni kell. Egy ilyen per legalább 3 tárgyalást szokott igényelni, de több is lehet.

Közben lehet hogy szükséges lesz még iratokat szerkeszteni, egyezkedni a bankkal, ezek óradíjban vagy iratszerkesztési díjban fizethetők. Vagyis a képviseleti díj akármennyi is lehet, ezt előre megmondani nem lehet.

Habár az egyik ügyvéd csapat, akit figyelek, kitalálta, hogy átalány díjért elvállalja a képviseletet a jogerős ítéletig. Nem is durva összegért, annyiért, ami egy átlag adós 2 havi részlete körül van. Aztán ha nyertetek jogerősen, kérnek egy minimális sikerdíjat. 

Mi van akkor ha nyertek, és kimondja a bíróság, hogy semmis a szerződésed? Pezsgőbontás, természetesen, mert ezt meg kell ünnepelni. A törvény szó szerint azt mondja, hogy a semmis szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, ezért fő szabály szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Vagyis azt a pénzt kell visszaadnod, amit tényleg kaptál, Forintban. Minden amit eddig bármilyen jogcímen befizettél, ebbe beszámít. Nincs kamat, nincs semmilyen költség. Azonnal ki kell adni a banknak a jelzálog törlési engedélyt, a Földhivatal le is törli ha beviszed hozzá. Ha még van maradék tartozásod, kérheted a bíróságtól hogy azt mekkora részletekben mennyi idő alatt szeretnéd kifizetni és rendszerint meg is engedik, mert nem a Te hibád hogy semmis lett a szerződés, ezért nem volna jogos Téged hátrányos helyzetbe hozni.

Ha netán már többet fizettél a tőkénél, azt vissza kell adni Neked.

A médiára jellemző, hogy a semmisség következményével is ijesztegetik a népet, mondván hogy azonnal vissza kell fizetni a fennmaradó tartozást. EGY FRÁSZT. Soha ne legyen annál nagyobb bajod, hogy semmis lesz a szerződésed!

3. Valaki azt mondta hogy a Kúria (ez most a legfelsőbb bíróság neve) állásfoglalást hozott hogy a devizahitel az jó. FRANCOKAT.

A Kúria már 2012-ben létrehozott egy munkabizottságot, ahol 5 bíró vagy fél év alatt összehozott egy PK(polgári kollégiumi) véleményt, amely 2/2012 nevet kapta a keresztségben. Ez egy igényes, jól kidolgozott anyag, ami világosan meghatározza, hogy a Kúria milyen szempontok alapján vizsgálja a devizahiteles és hasonló szerződéseket és melyek azok a pontok, amitől például semmisnek fogja ítélni.

Született egy csomó ítélet a Kúrián devizahiteles ügyekben, amelyeknek az indoklása előre vetíti azt is, hogy hasonló tényállás mellett valószínűleg ugyanolyan ítéletet fognak hozni. Ezek az ítéletek az alsóbb fokon dolgozó bíráknak is irányt mutatnak, ettől durván nem fognak eltérni. Azért, mert egy bíró minősítésében komoly mutató az, hogy mennyi ítéletét változtatja meg magasabb fokú bíróság. Tehát Magyarországon nincs precedens jog, de a Kúria ítéletei azért erős jelzésértékkel bírnak.

Mindezek után jött az a kisebb malőr 2013 decemberében, hogy a politikusok ultimátumszerűen, pár nap határidővel feltettek vagy nyolc hülye  akarom mondani szakszerűtlen kérdést a Kúriának a devizahitelekkel kapcsolatosan, amire a Kúria a dolog komolyságának megfelelő válaszokat adott. Amit aztán a média természetesen össze-vissza kiforgatott. Amúgy szerintem a Kúria igazából semmi olyat nem mondott, ami szembe menne az eddig képviselt álláspontjával.

Félreértelmezni viszont bármit lehet, más esetben vicces is lehet az a sok félremagyarázás, amivel erőlködik a média. Gyanítom, hogy erős nyomást kapnak abba az irányba, hogy mindenkinek elvegyék a kedvét a pereskedéstől. Képzeld el, mi lenne ha csak minden 10. devizahiteles perelne. Az több tízezer per.

Akkor is perelhetsz, ha már végtörlesztettél, árfolyamrögzítettél, ha már felmondták a szerződésedet, ha már megy ellened a behajtás. Semmisségre 5 évig beadhatod a keresetet a legutolsó szerződési cselekménytől számítva.    

Összegezve tehát egy ilyen pert el lehet indítani 200.000 Ft alatt és mint a tapasztalatok mutatják, meg is lehet nyerni. Egyéni ingerküszöb kérdése, Te mikor jutsz el arra a hőfokra hogy beadod a saját keresetedet.

Az ügyvéd kiválasztásának kérdése viszont a költségek és a sikeresség miatt perdöntő, tehát devizahiteles ügyben ne menj biztosítási vagy családjogi szakjogásszal még ha a haverod is és ingyen van. Az ügyvédek amúgy nem hirdethetik magukat, tiltja az ügyvédi törvény és az etikai kódex. Azért van aki segíthet ;-)) például a szájhagyomány meg az internet.  

Arról az eshetőségről se feledkezzünk el, lehet hogy a kormány megmenti a devizahiteleseket, hiszen megígérte. Megvárhatod azt is. Hátha.